A Vatikán káros politikát folytat Romániában, mivel továbbra sem kíván beleegyezni abba, hogy magyar nyelvű miséket tarthassanak a csángóföldi katolikusok számára - jelentette ki Tőkés László az Európai Szabad Szövetség (EFA) kihelyezett frakcióülésén és konferenciáján 2008. július 3-án. Tőkés emlékeztetett arra, hogy 1991-ben személyesen vetette fel II. János Pál pápának a csángóproblémát, s az akkori egyházfő nagy érdeklődést tanúsított az általa amúgy is jól ismert téma iránt.

 

Az EP-képviselő azonban - mint fogalmazott - semmi jelét nem látta annak, hogy bármiféle előrelépés történt volna a magyar misézés ügyében.

 

Tőkés: két autonómiaformát kellene ötvözni

A kétnapos marosvásárhelyi rendezvény második napján a házigazdák vették át a szót. Az EFA képviselői székelyföldi, partiumi és csángóföldi előadóktól értesülhettek a különböző magyar kisebbségi közösségek helyzetéről és autonómiatörekvéseiről. Amint az esemény házigazdájának, Tőkés Lászlónak a felszólalásából kiderült, Románia esetében az lenne a legszerencsésebb megoldás, ha sikerülne ötvözni a székelyföldi területi autonómiát az ország más részein élő magyaroknak járó személyi elvű autonómiájával. Kiemelte, nemcsak az Erdély más régióiban élő magyarokra, hanem a moldvai csángókra is gondolt. Amint e népcsoport két képviselőjének - Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnökének és Hegyeli Attila, oktatásügyekkel foglalkozó vezetőjének - előadásaiból is kiderült, bár 19 településen beindult a magyar nyelv oktatása, a moldvai csángók továbbra is Európa egyik legveszélyeztetettebb közösségének számítanak.

Tőkés szerint az autonómia kiharcolásával meg lehetne fékezni a román hatalom szinte 90 éve folyó asszimilációs politikáját. "Az utóbbi 18 évben csak az asszimilációt célzó eszközök változtak, finomodtak és demokratizálódtak, a lényegük semmiben nem változott. A Székelyföld románosítási folyamata az ortodox kolonizációval és a tulajdonviszonyok mesterséges alakításával folytatódik" - hangsúlyozta.

 

Nem alkukra, alkotmányos rögzítésre lenne szükség

"A márciusi magyarellenes pogrom deprimáló hatása valamelyest ma is érzékelhető. Éppen ezért a magyar kisebbségnek kijáró jogokat nem mindössze négy évre, bizonyos pártok között kötött alkuknak kellene szavatolniuk, hanem intézményes garanciákra lenne szükség" - fejtette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Szerinte a hagyományos kisebbség megnevezés is szerencsétlen meghatározás, amit a románok a magyarokra használnak. "Mi nem hagyományos kisebbség vagyunk, hanem őshonos kisebbség, amely nem költözött, hanem a feje fölött költöztették a határokat" - figyelmeztetett Izsák Balázs.

Éppen azért, hogy a kisebbségi jogok ne mindössze az RMDSZ által megkötött négyéves koalíciók vagy együttműködési megállapodások sorsától függjenek, Toró T. Tibor szerint mielőbb alkotmánymódosításra lenne szükség. Az RMDSZ politikusa szerint örvendetes, hogy a magyarság képviselői jelen lehetnek az önkormányzatokban, a parlamentben meg a kormányban, de ez még nem egyenlő az önrendelkezéssel. Meglátásában az önrendelkezési jogokat az alkotmánynak kellene szavatolnia, amit egy sarkalatos törvény erősíthet meg. A döntési kompetenciákat egy új intézményrendszer által kellene garantálni. Az új állami hatóság képviselőit pedig demokratikus módon az illető kisebbségnek kellene megválasztania.

A kétnapos rendezvény romániai résztvevői tisztában vannak az autonómiatörekvések jelenlegi esélyeivel. Szilágyi Zsolt egy néhány éve történt esettel példázta a román politikum hozzáállását. Mint mesélte, 2004-ben az autonómiatörvény beterjesztésekor George Pruteanu szenátor terroristáknak kiáltotta ki a dokumentum szerkesztőit és felvállalóit, és a parlamentben azonnali letartóztatásukat kérte. Szilágyi szerint a többség egyetlen európai országban sem fogadta örömmel a kisebbségiek követeléseit, viszont tárgyalóasztalhoz ült. "Remélem, hogy ez a konferencia is elősegíti a párbeszéd kialakulását" - tette hozzá.

 

Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája által közreadott közleményben az alábbiak olvashatók:

 

- Ha tömören össze akarnánk foglalni az Európai Szabad Szövetség (EFA) Marosvásárhelyen, 2008. július 2-4-e között megrendezett kihelyezett frakcióülésén elhangzottakat, akkor Nelly Maes flamand politikus, az EFA elnökének zárógondolatait idézhetjük: az Európai Unió közvetlen módon nem fogja megoldani a kisebbségek gondjait, mivel az EU még mindig államok szövetsége, és nem szólhat bele a tagállamok kompetenciájába. Az elnökasszony szerint senki más nem fogja megteremteni például az erdélyi magyarok számára az autonómiát, azt az erdélyi magyaroknak kell kivívniuk - ám azt ki kell vívniuk, mert az autonómia a megoldás. Működő példákon keresztül bizonyítható, hogy a széles korú kompetenciákkal felruházott autonóm tartományok, vagy a különböző autonómiaformák biztosítják a prosperitást, a megmaradást, Európa kulturális sokszínűségét, a minőségi oktatást, és nem utolsósorban a gazdasági és biztonságpolitikai stabilitást és fejlődést. Belgium, idézzük az elnökasszonyt, "Európa laboratóriuma". A négymillió vallon és a hatmillió flamand egyenlő jogokat élveznek, és mellettük teljes autonómiát kapott a mintegy 70.000 német ajkú belga állampolgár is.

Nelly Maes asszony ugyanakkor - újságírói értetlenkedésre - világosan megkülönböztette az autonómiát és a függetlenséget. Olyan evidenciákra mutatott rá, miszerint a függetlenedési törekvések egy új, önálló állam létrehozását tűzik ki célul - lásd Skócia esetét -, míg az autonómiatörekvések az adott országhatárokon belül az önrendelkezés elnyerését célozzák.

Ehhez kapcsolható a házigazda, Tőkés László erdélyi magyar EP-képviselő egyik fontos üzenete is. Előadásában az erdélyi magyarok európai képviselője úgy fogalmazott: - Ha a függetlenedés is elfogadott politikai törekvésnek számít Európában, akkor az autonómia elnyerése szintén legitim politikai célkitűzés. (Hozzátehetjük: Ian Hudghtont, a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt elnökét a brit parlamentben nem "terroristázzák" le, mint tették azt Románia Parlamentjében, amikor Toró T. Tiborral és más kollégákkal benyújtották a személyi elvű autonómiát célzó törvénytervezetet - elevenítette fel vonatkozó emlékeit Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke még parlamenti képviselőségének idejéből.) Tőkés László, az EMNT elnöke világossá tette, és a sajtótájékoztatón többször, több nyelven is elmondta: az erdélyi magyarság nem függetlenedni akar, hanem teljes körű autonómiát kér.

A háromszintű autonómiakoncepciót Toró T. Tibor parlamenti képviselő ismertette, miután röviden vázolta az autonómia-ügyben az elmúlt tizennyolc évben tett lépéseket, erőfeszítéseket, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke viszont Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó kidolgozott törvényjavaslatukat vázolta.

"Összeért a szó" Milan Horacek EP-képviselő, az Európai Parlament Zöld csoportjának tagjának előadása után is (az EFA és a Zöldek - The Greens - közösen alkotnak egy frakciót az EP-ben). Horacek sajátosan "zöld" szemmel közelítette meg a kisebbségi kérdést, és felhívta a figyelmet arra: számos kisebbség a gazdasági nyomor miatt nem képes védeni környezetét, vagy, ami még súlyosabb, megélhetési gondok miatt használják ki túlzottan a természeti kincseiket (ha egyáltalán rendelkeznek fölöttük). Garda Dezső, romániai parlamenti képviselő a székelyföldi erdőirtással kapcsolatban tovább árnyalta ezt a képet: a magas - politikai pártállástól függetlenül kormányzati szinten is! - "védett" famaffióták nem kötődnek az adott tájhoz, régióhoz, számukra teljesen közömbös, hogy akár a közeljövőben mi történik, miután kipusztítják az erdőségeket, ezért is fontos a tulajdonjog kérdése, a visszaszolgáltatás problematikája.

Mindezek kapcsán többször is felhívták a jelenlévő EP-képviselők figyelmét: Románia nem teljesíti maradéktalanul az EU-csatlakozás során vállalt kötelezettségeit. Tőkés László EP-képviselő rámutatott: a környezetvédelem, az igazságszolgáltatás terén tapasztalt visszaéléseket, hiányosságokat talán lehet szankcionálni, az EU-nak ehhez még adott valamelyest az eszközkészlete - ám a kisebbségvédelem terén semmifajta jogosítvánnyal nem rendelkezik az Unió, a tagállamok hatáskörébe utalja, pedig - és Mikel Irujo Amezaga baszk EP-képviselő, valamint Tatiana Zdanoka, a lettországi orosz kisebbségek EP-képviselője előadásaikban mindezt szépen alátámasztották - a kisebbségi kérdés európai kérdés is egyben.

Ha léteznek veszélyeztetett állatfajok - mint például a Kárpátokban élő barnamedvék, amint Bereczky Leonardo, aki a Balánbányához közeli Nagyhagymás-hegységben az osztrák Vier Foten - Négy Tappancs Alapítvány finanszírozta program keretében árván maradt medvebocsok "visszavadításával" foglalkozik, előadásában rámutatott -, úgy veszélyeztetett népcsoportok is léteznek. Fontos ugyan a veszélyeztetett állatok védelme, idézte Tőkés László Kató Béla nemrégiben Brüsszelben tett kijelentését, de legalább annyira fontos, ha nem fontosabb az eltűnés szélére sodort etnikumok védelme is. A magyarság folyamatosan veszíti el életterét, mint a barnamedvék, utalt vissza a fiatal erdőmérnök előadására, de az igazán veszélyeztettek a csángómagyarok. Képviseletükben Adrian Solomon, a Csángómagyarok Szövetségének elnöke, illetve Hegyeli Attila, a csángók magyar anyanyelvű oktatásának vezetője tartott előadást. Hegyeli fontosnak tartotta kiemelni: Romániában vannak valamelyest elfogadható törvények, amelyek segíthetnének a csángók ügyének részleges megoldásában, ám ezeket nem alkalmazzák, illetve a román állam hivatalnokai nem tartják be a törvényeket.

A centralizált román állam nem képes az életszínvonal emelését elérni, fejtette ki előadásában Smaranda Enache, és emiatt az állampolgárok előbb-utóbb megértik, miért szükséges a decentralizáció. Bakk Miklóssal egybehangzóan azon véleményének adott hangot, hogy Romániában értelmetlen csak adminisztratív alapon, technokrata módon újjáalkotni a régiókat - történelmi hagyományaink, kötődéseink, a regionális öntudat afelé mutat, hogy a történelmi régiók felélesztése bizonyulhatna a legjárhatóbb, legoptimálisabb útnak.

Székelyföld, és szűkebben Háromszék történelmi hagyományait megismerhették az EP-képviselők is Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. A Romániában első ízben tartott kihelyezett frakcióülés résztvevői (eleddig az Európai Parlament egyetlen frakciója sem tartott ilyen jellegű ülést itt) Vargha Mihály múzeumigazgató, valamint Kónya Ádám művelődéstörténész, a múzeum nyugalmazott igazgatója szakavatott tárlavezetése során ismerkedtek meg a székelység tárgyi kultúrájával és történelmével. A kihelyezett frakcióülés és konferencia 2008. július 4-én sajtótájékoztatóval és az alábbi közlemény kibocsátásával zárult:

 

Közlemény

 

2008. július 2-4-e között a történelmi Székelyföldön tartotta kihelyezett frakciógyűlését és tett látogatást az Európai Szabad Szövetség (EFA) európai parlamenti képviselőcsoportja, mely a zöld párttal alkot közös frakciót az Európai Parlamentben. Tőkés László erdélyi EP-képviselő meghívásának eleget téve a képviselőcsoport környezet- és kisebbségvédelmi konferencián vett részt Marosvásárhelyen, majd Sepsiszentgyörgyön találkozott a helyi és a megyei önkormányzatok, valamint a Magyar Polgári Párt vezető képviselőivel; továbbá a Székely Nemzeti Múzeumban ismerkedett Székelyföld, illetve Háromszék értékeivel és nevezetességeivel.

Az EFA tizenhárom EU-tagország mintegy harminc haladó felfogású, nemzeti, regionalista és autonomista pártját egyesíti magában. Egyik fontos célkitűzésének tartja Európa állam nélküli nemzetei és történelmi-földrajzi régiói demokratikus jogainak biztosítását. Ennek megfelelően támogatja az erdélyi magyarság - ezen belül - Székelyföld autonómiájának kivívását.

Az erdélyi Magyar Nemzeti Tanács - kölcsönös módon - szolidaritást vállal az EFA tagpártok által képviselt demokratikus politikai törekvésekkel, nevezetesen ezek autonómiatörekvéseivel. A működő területi autonómiákat Székelyföld számára is követendő példának és mintának tartja.

Tőkés László a találkozó során sikert kívánt a Skót Nemzeti Pártnak Skócia függetlenségének a kivívásáért folytatott demokratikus küzdelmében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség számára a megoldás egy többszintű autonómia-rendszer bevezetésében látja. Az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács ezen európai mintájú, legitim demokratikus célkitűzéseinek megvalósításához a vendégek, illetve az EFA tagpártok és a képviselőcsoport további támogatását kérte.

 

2008.07.10.