Talán az előző éveknél is nehézkesebben kezdtük az új tanévet idén szeptember 12-én. Mivel az elmúlt egy évben a romániai kormányváltás következtében a tanügyi hatóságnál, azaz a Tanfelügyelőségen is váltás következett be a vezetőségben: úgy a főtanfelügyelőt, mint helyettesét menesztették az intézményből, ismét problémák adódtak a magyar nyelvet iskolai keretek közt tanuló gyerekek oktatásával kapcsolatosan. Szinte azt mondhatjuk, hogy visszatértünk a négy-öt évvel ezelőtt már lefolytatott vitákhoz, az igazgatók hangneme, a tanfelügyelők tájékozatlansága és nemtörődömsége legalábbis arra emlékeztetet.

De mi is a helyzet jelenleg (szeptember 15.) az egyes falvakban?

Magyarfaluban történelminek mondható áttörés történt. Egyedülálló helyszín ilyen tekintetben: meghirdették a magyar katedrát mint versenyvizsgával elfoglalható állást, ezt egy Bákóban lezajlott vizsga keretében Kovács Melánia el is foglalta. Számára a Tanfelügyelőség megbízó levelet állított ki, így ő elfoglalhatta még szeptember elején munkahelyét (amely meszelés miatt csak a napokban vált a tanárok számára is birtokbavehetővé).

Lábnikban még nem sikerült a magyar órát az órarendbe illeszteni, pedig tavaly már hivatalosan működtek a magyar csoportok: az igazgatóság kinevezést kért a tanártól, hiába magyaráztuk, hogy a törvény idén már azt írja elő, hogy a nem teljes katedrák esetében az igazgatók hatáskörébe tartozik a tanárt alkalmazni.

Külsőrekecsinben már tavaly is számos gyerekcsoport tanulta a magyar nyelevt az iskolában, idén újabb 121 kérvény érkezett az iskolához, azonban az igazgatóság hallani sem akar az óraszám bővítéséről mondván, hogy a szülők hiába kérvényezték írásban a magyarórákat, mert azt szóban egy júniusi szülőértekezleten nem erősíteték meg (mert a falu apraja-nagyja a mezőn dolgozott és nem mentek el a gyűlésre), ezért ők azokat az egyébként törvényes határidőn belül leadott és iktatott kérvényeket semmisnek nyilvánítják.

Csík faluban idén először kerülne be az iskola falai közé is a magyar szó a tavalyi iskolán kívüli foglalkozások nyomán: azért feltételes módban, mert júniusban a helyi római katolikus pap és az igazgatónő közös szülőértekezleten úgy győzte meg a szülőket a lemondásra, hogy az egyik ellenszegülő felnőttet gallérjánál fogva a plébános eltávolította a teremből. Az igazgatónő később így magyarázta az eseményt: "nem azt mondta, amit kellett volna". A szülők ugyan írásban nem vonták vissza, néhányan meg is erősíteték újabb kérvénnyel, de a gyűlés jegyzőkönyve szerint a falu népe nem óhajt magyarórákat az iskolába. A tanfelügyelőség az általunk benyújtott írásos jelentésre egyelőre nem reagált, a helyzetről leírást küldtünk Kötő József RMDSZ-es oktatási államtitkárnak is, tanáraink egyelőre csak az iskolán kívül, de elkezdték munkájukat.

Somoskán nagyobb létszámmal, gond nélkül kezdődött el a tanév, máris az órarend része a magyaróra, a gyerekek járnak is, ismerkednek új tanárukkal.

Klézsén bár több mint 30 gyerek tanulja a magyar nyelvet, mégis az igazgatónő minden áron egy csoportba szeretné zsugorítani őket - teszi ezt annak ellenére, hogy a tanügyi törvény értelmében legfeljebb 30 fős lehet egy osztály vagy csoport.

Budán elkezdődött az oktatás az iskolában is.

Lészpeden igazgatócsere miatt rossz irányba változtak a dolgok: az új igazgató szeretné, ha az eddigi alaptantárgy helyett a magyar nyelv csupán fakultatív, délutáni foglalkozás lenne az iskolában, mely nem járna például a katalógusba való beírással. Reméljük végül sikerül megismertetni az igazgató úrral is az erre vonatkozó rendelkezéseket.

Pusztinán bár új tanárral, de folytatódik a magyar nyelv oktatása az iskolában, az iskolában várják a tanfelügyelőség utasítását.

Frumószán újabb csoportunk is indul, bár tanárunk betegség miatt még nem tudta elkezdeni a munkát.

Diószénben az iskola igazgatójának hozzáállása sajnos semmit sem változott: ugyanazon aljas módszerekkel, elutasító magatartással fogadták a gyerekeket és a magyartanárt. Voltak gyerekek, akiknek a kopaszra nyírást ígérték, ha magyarórára járnak, szülőket Magyarországra küldtek gyerekestől, ha magyarul akarnak tanulni, tanárunknak pedig elmagyarázták, hogy csak egy órát tarthat hetente (a törvény minimum hármat ír elő!), mert az iskola tanári közössége megszavazta, hogy nem prioritás a magyar nyelv oktatása.

Kósteleken idén először került be hivatalosan és anyanyelvként az iskolába a magyaróra, itt zökkenőmentesen megkezdődött az új tanév.

Íme az összesítés:

ISKOLAI MAGYARÓRÁK CSÁNGÓFÖLDÖN
2005/2006-os tanévben

S.sz.	Helység	Új kérvények	Heti óraszám (az előző évek csoportjaival együtt)	Tanár neve
1.	Frumósza	38	12	Ozsvár Erzsébet
2.	Pusztina	16	6	Bârnat Simona
3.	Lészped	16	6	Márton Attila
4.	Diószén	30	6	Kosztándi T. Ildikó
5.	Klézse	16	6	Both Bernadette
6.	Buda	9	6	Both Bernadette
7.	Somoska	26	9	Egyed Zsuzsa
8.	Külsőrekecsin	121	27	Szász Csilla Annamária
9.	Lábnyik	54	12	Orbán Attila Andás
10.	Magyarfalu	24	15	Kovács Melánia
Iskolák, amelyekben a 2005/2006-os tanévben először kerül be az iskolai órarendbe a magyaróra:
11.	Kóstelek	40	16	Ferencz András
12.	Csík falu	24	3	Bende Edit
Összesen:		124 óra/hét (40 gyerekcsopot)

vissza