Először
ismeri be hivatalos román állami szerv a csángók erőszakos asszimilációját
Basescu elnök 2006. december
18-án a Román Parlamentben a két ház együttes ülésén elítélte
a kommunizmust illegitim és barbár rendszernek nevezve azt.
Elmondása szerint nem célja a boszorkányvadászat, hanem az igazság
megállapítása és a román állam nevében az áldozatoktól való
történelmi bocsánatkérés. Éppen ezért Basescu elnök 8 hónappal
ezelőtt létrehozta a Romániai Kommunista Diktatúrát Elemző Elnöki
Bizottságot, amely vezető román értelmiségiekből, történészekből
állt. A közel 700 oldalas tanulmány, amelyet ez a bizottság
készített, tudományos igényességgel elemzi a kommunista rezsim
visszaéléseit, az elnyomó apparátust, a kollektivizálást (a
TSZ-ek erőszakos létrehozatalát), általában a gazdasági, társadalmi
folyamatokra gyakorolt negatív hatását.
A napokban bemutatott dokumentum és a Parlamentben elhangzott
elnöki beszéd, a kommunizmus elítélése és az állami bocsánatkérés
a nacionalista erők felháborodását és ellenkezését váltották
ki (nem ok nélkül, amint azt a csángókra vonatkozó alábbi részlet
is igazolja).
A dokumentum külön fogalkozik a nemzeti kisebbségek kommunista
időkbeli sorsával. A magyar kisebbség számára fenntartott részben
az 536. oldalon három bekezdésben szó esik a moldvai csángók
erőszakos asszimilációjáról és a katolikus egyház felelősségéről
is.
Itt fordításban közöljük a teljes ide vonatkozó részt:
"A kommunista rendszer asszimilációs politikájának drámai
következményei voltak a moldvai csángók helyzetére vonatkozóan
is, egy olyan magyar nyelvet használó közösség, amely hozzávetőlegesen
60.000 főt számlál, Bákó és Neamt megyékben él. A moldvai csángók
erőszakos asszimilációjának első kísérletei még a két világháború
közti időszakból erednek, mely folyamatban a Római Katolikus
Egyháznak komoly szerepe volt. A csángók nyelvi asszimilációjának
elősegítése a Katolikus Egyház számára az Ortodox Egyházba való
beolvasztás elleni harc eszköze volt. Ezen politika következményeként
a moldvai csángók nem részesülhettek anyanyelvi misézésben és
oktatásban.
Az egyházak elleni harcban a Román Munkáspárt kihasználta a
Magyar Népi Szövetséget, amely által létrehoztak közel 40 magyar
tannyelvű iskolát a moldvai csángómagyarok lakta vidéken, ezek
fő küldetése az egyházi befolyás gyengítése volt ezen a közösségekben.
Ezeket az iskolákat fokozatosan számolták fel 1953 és 1958 közt.
Az 1970-es, 80-as években az asszimilációs törekvések felgyorsítása
nyomán mindazon moldvai csángó személyek, akik magyarnak vallották
magukat, a milicia és a szekuritáte embereinek zaklatását kellett,
hogy átéljék."
A teljes dokumentum eredeti változata elérhető innen.
Kisebbségek
Napja Bákóban
Első alkalommal kapcsolódott
be Bákó megye a Kisebbségek Napja elnevezésű országos rendezvénybe.
2006. december 15-én a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége is
részt vett a Bákó megyei Prefektúra által kezdeményezett és
szervezett programon.
A rendezvény házigazdája a George Apostu Kulturális Központ
volt, társszervezők pedig a megyében élő kisebbségeket képviselő
szervezetek: romák, örmények, zsidók, németek, csángómagyarok,
lengyelek és olaszok érdekvédelmi szervezetei.
Első alkalommal sikerült a megyében élő kisebbségeket egy asztalhoz
ültetni, hogy bemutathassák szokásaikat, népviseletüket, sajátos
kultúrájuk legszebb termékeit.
A rendezvény a kiállítás megnyitásával kezdődött. Itt a vendégeknek
a Bákó megyei kisebbségek népviseletét, vallási életükhöz kötődő
tárgyakat, könyveket, kerámiákat, ill. a közösségi életet illusztráló
fényképeket tekinthették meg, utána pedig kötetlen program keretében
népdalokat hallgathattak, rövid néptánc előadást is megtekinthettek.
A rendezvényt Bákó megye előkelőségei nyitották meg, Gabriel
Berca prefektus, Romeo Stavarache polgármester, őket követte
a kisebbségi szervezetek képviselőinek köszöntő beszéde. Az
est fővendége Varujan Vosganian volt, aki kettős minőségében
tisztelte meg jelenlétével e rendezvényt: mint politikus és
kormánytag, ill. mint a Romániában élő Örmény kisebbség jeles
képviselője.
Az MCSMSZ is igyekezett gazdag programmal jelen lenni a rendezvényhez:
a pusztinai Szent István népdalcsoport mutatott be népdalokat,
a somoskai gyerek népdalkör pedig táncokat. A kiállításon pedig
Pétrás Mária kerámiáit, népviseleti tárgyakat, csángómagyar
témájú könyveket és egyéb kiadványokat mutattunk be.
Nagy sikert arattak szereplőink az előadásukkal, a kiállított
tárgyak közül pedig Petrás Mária munkái nyerték el leginkább
a közönség tetszését.
A rendezvényt azzal a reménnyel és ígérettel zártuk, hogy ettől
kezdve minden évben találkozunk, hogy hagyományt teremtünk ebből
a találkozóból.
Róka Szilvia, MCSMSZ elnök
Képek
V.
Csángó Karácsony
Idén is az Almássy tér ad
otthont a Csángó Karácsonynak, melynek célja, hogy a magyarországi
moldvai revival rangos szakmai találkozójává váljon.
Időpont: 2006.12.16.
FIATAL EGYÜTTESEK BEMUTATÓJA
- Kamaraterem 21 órától
LEMEZBEMUTATÓK - Kamaraterem
22 órától
Csürrentő - Fakutya
KŐKETÁNC GYEREKTÁNCHÁZ
17:00-18:00
KIÁLLÍTÁS - FILMEK
A "Magyarok Moldvában" című kiállítást megnyitja Sándor
Ildikó 18:30-kor.
Filmvetítés ugyanitt 22 órától: Vermes Laura: Egy fogecska,
életrajzi film Lükő Gáborról, valamint a moldvai népi vallásosságról.
Koncert
19:30-21:00
Vendégeink Moldvából:
Hodorog András (furulya), Bogdan Toader
(hegedű) és Antim Ioan (koboz, cimbalom),
és a Szeret menti Népdalverseny
győztesei, valamint a Somos, Szigony, Kátai Zoltán és Róka Szabolcs
(Magyarország), Kalagor együttes (Sepsiszentgyörgy,
Erdély)
Táncház
21:30-03:00 – Somos, Szigony (gyimesi), Hodorog András
és barátai, Alexandru Iancu (hegedű) és Antim Ioan
(koboz, cimbalom), Fakutya, Fanfara Complexa
Kávéház éjféltől
Kátai Zoltán és Róka Szabolcs - Csürrentő - Kalagor együttes
dekoráció: Makhult Gabriella
szervező: Moldvahon Csángó Kulturális Közhasznú Egyesület
támogatók:
Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA)
Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH)
Almássy téri Szabadidőközpont, GerMaDa Bt., Deésy Média
Kft.
Belépő 1.200,- Ft, elővételben
900,- Ft
A belépés 12 éves korig ingyenes!
Helyszín: Almássy téri
Szabadidő Központ
