|
A honlapunk működtetését a
és a Magyar Emberi Jogok Alapítvány - HHRF támogatja
Médiapartnerek:
Created by
Copyright © AMCM, 2004-2008
|
2007. február 17., Petőfi Csarnok
Fővédnök: Sólyom László, köztársasági
elnök DUNA TEREM: Színpadi műsor 19.00 órától 21.00 óráig 19.00: Megnyitóbeszédet mond Karátson Gábor író, festő. 19.10: Hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Klézséből, Külsőrekecsinből, Pusztinából, Somoskából, Gyimesközéplokról, Setétpatakáról és Gyimesbükkről. Vendégeink lesznek: Bálint Erzsébet, Bogdan Toader és Antim Ioan, Fehér Mihály és ifj. Fehér Márton, Hodorog András, László Erzsébet, Legedi László István, Mandache Aurél, Petrás Mária, Tímár János, Zerkula János, a Dresch Quartett, a Fanfara Complexa, a Szentendre és a Válaszút táncegyüttesek, a Kőketánc Gyerektáncház, a Csürrentő, a Kerekes, a Somos, a Tatros és a Zurgó Együttes. Táncház 21.30-tól 04.10-ig SZERET TEREM: Koncertek és táncházak, fotó-kiállítás
16.45-től 04.50-ig TÁZLÓ TEREM: Kiállítás 21.00-tól 21.00: Kiállításunkon Petrás Mária keramikus alkotásait, valamint hagyományos csángó használati tárgyakból és szőttesekből készített összeállításunkat láthatja a közönség. A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület 2007. február 17-én (szombaton) tizenegyedik alkalommal rendezi meg a "Csángó Bált" a budapesti Petőfi Csarnokban. A XI. Csángó Bál fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, aki üzenetet küld a bál résztvevőinek. Megnyitóbeszédet mond Karátson Gábor író, festő. Tervezett program A "Csángó Bál" egész estés - tizenkét óra hosszát tartó -, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. Az idei műsor keretében - a korábbi évekhez hasonlóan - gyimesi, és moldvai csángó magyar hagyományőrző, valamint magyarországi hivatásos és amatőr együttesek lépnek színpadra. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes révén bepillantást nyerhetünk a csángó zene- és tánckultúrába. Délután gyerektáncházzal kezdődik a bál programja. Rendezvényünkön 19.00-tól színpadra lépnek hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Klézséből, Külsőrekecsinből, Pusztinából, Somoskából, Gyimesközéplokról, Setétpatakáról és Gyimesbükkről. Vendégeink lesznek: Bálint Erzsébet, Bogdan Toader és Antim Ioan, Fehér Mihály és ifj. Fehér Márton, Hodorog András, László Erzsébet, Legedi László István, Mandache Aurél, Petrás Mária, Tímár János, Zerkula János, a Dresch Quartett, a Fanfara Complexa, a Szentendre és a Válaszút táncegyüttesek, a Kőketánc Gyerektáncház, a Csürrentő, a Kerekes, a Somos, a Tatros és a Zurgó Együttes. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik. Kiállításunkon Kása Béla képeit és Petrás Mária keramikus alkotásait, valamint hagyományos csángó használati tárgyakból és szőttesekből készített összeállításunkat láthatja a közönség. Jegyek elővételben kaphatók a helyszínen február 6-tól. Ülőjegy: 2000 Ft, Állójegy: 1500 Ft, támogatói jegy 5000 Ft. A színpadi műsort megelőzően tartjuk a Kőketánc Gyermektáncházat 16.45-18.15 között, amelynek az előző évben mint újdonságnak hatalmas sikere volt a kisgyermekes családok körében: gyermekeknek 12 éves korig ingyenes, felnőtt kísérőknek: 200 Ft (abban az esetben, ha kizárólag a gyemektáncházban vesznek részt, egyébként a belépőjegy ide is érvényes). A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára. Bálunkkal szeretnénk alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat színpadi produkció keretében. Az idei műsor a gyimesi és moldvai csángó lakodalmi szokásokat mutatja be. A műsort követő, hajnalig tartó táncház, pedig alkalmat teremet, hogy a nézőközönség is tevékeny részesévé válhasson e kultúrának. A programnak ebben a részében a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos bemutatók mellett, a kortárs művészetek eszközeivel is bepillantást nyújtsunk a csángó kultúrába. A Csángó Bálon ezért fényképészek, textil- és kerámiaművészek mutatják be a csángó kultúrkörből merített munkáikat.
forrás: www.csango.hu Az MCSMSZ a Diszkriminációellenes Bizottságnál
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által még 2006 júniusában benyújtott kérésével kapcsolatosan az Országos Diszkriminációellenes Bizottság kezdeményezte a felek meghallgatását. 2007. február 6-ára Bukarestbe, az intézmény székházába idézték úgy a Szövetség képviselőit mint a Tanügyminisztérium és a Bákó Megyei Tanfelügyelőség képviselőit. A meghallgatáson az MCSMSZ képviselőin kívül azonban senki sem jelent meg, a Tanfelügyelőség vezetősége írásban fejtette ki véleményét az üggyel kapcsolatosan. A Szövetség álláspontja továbbra is az, hogy 2006 nyarán diszkrimináció érte a Bákó megyében magyar nyelvet tanító tanárokat, ugyanis a Tanfelügyelőség nem hirdette meg a szükséges óraszámokat, illetve több helyen is hátrányba kerültek román kollegáikkal szemben azért is, mert az állások nem címzetes tanári állásként jelentek meg a Tanfelügyelőség hirdetőtábláján, így azokat csak helyettes tanárként foglalhatták el a magyar nyelvet tanítók. Míg a probléma óraszámokra vonatkozó része 2006 szeptember 14-én, Pásztor Gabriella látogatásával egyidőben megoldódott egy főtanfelügyelői külön rendelet révén, addig a címzetes állások ügye a mai napig megoldatlan, sőt ebben a kérdésben a Szövetség és a Tanfelügyelőség az azóta eltelt időszakban sem tudott egyetérteni - több tárgyalás után sem - a következő tanév tekintetében. Így kérésünket fenntartottuk, és a kihallgatáson is - részletesen ismertetve a jelenlegi oktatási helyzetet - kértük a bizottságot, hogy állapítsa meg a diszkrimináció tényét és kérjen garanciákat arra vonatkozóan, hogy a tanügyi hatóságok nem fogják megismételni minden tanév kezdetén ezt. A bizottság tagjai írásban értesítik majd a feleket döntésükről.
Előzmények: A Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultunk Könczei Csilla, a szeku és a csángók
Könczei Csilla, kolozsvári egyetemi tanár, néprajzos, antropológus a saját megfigyelési dossziéját teszi közzé blogjában. Ennek a dossziénak egy fontos része a csángókérdéssel kapcsolatos. A leírásból, a közzétett dokumentumokból sok mindent megtudhatunk arról, hogy az akkori politikai rendőrség embereinek mennyire fontos volt a csángó ügy monitorizálása. A blog hozzászólásai pedig talán arról árulkodnak, hogy ez ma is fontos kérdés (és nem csak nekünk, magyaroknak): http://konczeicsilla.egologo.transindex.ro/?p=3
Fájdalommal értesültünk, hogy
majd egy éves csendesen viselt betegség után, a lészpedi iskolán
kívüli oktatásnak otthont biztosító és a magyarul tanulni vágyó
gyerekeket fáradhatatlanul és rengeteg türelemmel énekelni tanító,
a magyar vendégeket oly nagyon szerető és mindig meleg öleléssel
váró, a magyar szóért mindig kötelezettséget vállaló Puskás
Anna néni, folyó év február 7-én este hét órakor elhunyt.
|
 |
|
|||||||||||||
