Civil
szervezetek I. bákói találkozója
2007. június 28-án első
alkalommal rendezték meg Bákóban a megye civil szervezeteinek
találkozóját és bemutatását. Ezen a találkozón a Moldvai
Csángómagyarok Szövetsége is képviseltette magát.
A rendezvény fő célja volt, hogy a civil szervezetek
egymást jobban is megismerhessék, ugyanakkor az érdeklődőknek
is bemutatkozhassanak.
Az eseményen részt vett 30 Bákó megyei szervezet, ezeknek
nagy része alapítvány volt.
Három alkalommal is sor került kerekasztal-megbeszélésre.
Először a város elöljárói üdvözölték a részvevőket,
majd beszéltek a pályázati lehetőségekről (a 350/2005-ös
törvényről), a média hatékonyságáról (hogyan tudja segíteni
a televízió, a rádió, az újság a civil szervezetek munkáját,
szüksége van-e a civil szervezetnek reklámra), végül
a strukturális alapokról beszélt Octavian Rusu.
Az eső beleszólt ugyan kétszer is a programba, a látogatók
száma csökkent, de az érdeklődők tovább maradtak. A
roma civil szervezeten kívül csak mi voltunk jelen mint
kisebbségi képviselők. Mivel első alkalommal vettünk
részt ilyen jellegű rendezvényen, ezért az emberek jöttek,
kérdezték, érdeklődtek afelől, hogy mivel foglalkozunk,
mi a célunk?
A rendelkezésünkre álló hirdetőtáblán képekben bemutattuk
a fontosabb tevékenységeinket: házavatás Lábnyikban,
képek táborokból, közgyűlésről, betegség megelőző és
szűrőprogramjainkról, versmondó és énekversenyről, stb.
A Kisebbségi Est mellett ez is egy olyan fontos rendezvény
volt, amit itt Bákóban rendeznek, és amin a szövetségünk
részt vehetett. Ez egy nagy lépés afelé, hogy a hozzánk
hasonló tevékenységet folytató szervezetek és főleg
a város, a megyelakói megismerjék munkánkat, reális
képet alkothassanak a megyében élő moldvai csángó közösség
helyzetéről.
Solomon Mária MCSMSZ
szociális felelős
Szarka Felicsia MCSMSZ alelnök
Pogár Laci MCSMSZ ifjúsági felelős
Képek
Csángó
gyermekek Székelymuzsnán
2007. június 23-29.
A lujzikalagori gyermekek
a magyar tanítás keretében az idén voltak először táborban.
A székelymuzsnai szervezők (az erdélyi Viharsarok Egyesület
tagjai: Nemes Anna Borbála és Bogos Zoltán) a mindennapi
nyelvtanulás mellett érdekesebbnél érdekesebb játékokkal,
vetélkedőkkel és foglalkozásokkal kötötték le az 1-4.
osztályos kalagori gyermekek figyelmét. Az egész héten
át tartó csoportverseny izgalmas feladatok megoldása
elé állította a résztvevőket, mint például karikadobás,
számháború, kötélhúzás és kincskeresés.
A táborba érkezett székelyföldi és csángó kisiskolások
a falubeli gyermekekkel közösen vettek részt a délutánonként
rendezett játékos csoportversenyeken. Az együttműködés
bátorította és előmozdította a csoportszellem kialakulását,
és lépésről-lépésre megteremtette a gyermekek "közösen
használt nyelvét" - a román nyelvi közegben otthonosabban
mozgó kalagoriak a magyar nyelv gyermekek beszélte zsargonján,
míg a székelyföldi falvakban és a helyben élő kisiskolások
a román nyelv egyre gyakoribb használatán keresztül
alakítottak ki közös kommunikációs csatornát.
A gyermekek minden nap, reggeli után, az előző napon
szerzett benyomásaikról, jó és rossz élményeikről írtak
naplót egy rózsaszín füzetbe. A kisiskolások számára
a legizgalmasabb játékok a számháború és a szó szoros
értelmében vett kincskeresés voltak. Kézügyességüket
és türelmüket próbára tette, ugyanakkor azonban erőteljesen
fejlesztette az ostorkészítés és a bogzás rejtelmeinek
elsajátítása.
Köszönjük szépen a szervezőknek és a Moldvai Csángómagyarok
Szövetségének, hogy a kalagori gyermekek számára lehetővé
tették a felejthetetlen emlékekben bővelkedő muzsnai
táborozást.
Lajos Veronika -
lujzikalagori tanítónő
Képek
Tíz
nap felhőtlen nyaralás
Badacsonytördemic, 2007. június
22 - július 2
Én többet fel nem hágok a
mozgólépcsőre, mondta riadtan a tíz
esztendős Magda, mikor Budapesten átmentünk a déli pályaudvarra,
hogy felszálljunk a badacsonytördemici vonatra.
Sok mindent bejártunk 10 nap alatt, Veszprém, Keszthely, Tapolca,
Szigliget és Sümeg megtekintése élmény volt a gyerekeknek.
A mindennapi balatoni fürdés és közös focimeccsek hangzavara
közben elnéztem a frumószai gyereket, amint lassan elvilágiasodnak,
meglepő gyorsasággal tanulják meg a jégkrém, fagyi és kell szavakat.
Amint ruházatuk kicserélődésével változik a magatartásuk is,
bátrabbakká válnak.
Aztán egy hét után újra felismerem bennük, és megtalálják ők
magukban is az igazi értékeket. Segíteni szeretnének az őket
befogadóknak, nyújtani valami maradandót. Kriszina néninek,
akinél hat csángó leány volt, házi áldást festenek a tükrére,
Bori nénit megsiratják egy nappal az indulás előtt, Jani bácsinál
pedig porszívóznak a fiúk, csak úgy maguktól...
Köszönjük a meghívást, és beszéljenek a gyerekek vonaton megírt
levelei az eltöltött időről. Fogadják szeretettel!
Máthé Krisztina és Adrián
Frumósza
Kedves Krisztina néni!
Szeretném meg köszönnyem mindent
mit csinált nekem és az egész gyerekeknek. Nagyon jul érzettem
magamat és kévánom mondani, hogy nagyon fáj a szüvem utánnak.
Micsinál Koppány és Piroska néni?
Nem felejtem el Kendeket ecceres.
Még köszönöm eccer én és a szüleim, mert nagyon vigyázott reánk,
mindent mit vett nekünk.
Alig várom jöjjön nálunk Frumószába és menjek az Magyar Országra.
Csókolom mindenkit, viszant látásra,
Valentina (a nagy)
Kedves Bori néni!
Köszönöm szépen me bé engedett éngemet Kendnél, nagyon szerettem
ittegyen, fáit a szüvem mikor elmentem Budapestába.
Nem tudom, hogy Kendéknek szip volnae nálunk, én szerettem Kendvel
és Karesz bácsival, nagyon szerettem, és bocsánatot kérek ha
csináltunk valami rosszaságokat.
Csókulom és míg találkozunk, köszönöm szépen mit adott nekem,
ruhákat és mindent.
Nem felejtem el Kendeket is mindent mit csináltam ittegyen.
Andreea
Képek
vissza
IX.
Nemzetközi Folklórfesztivál Litvániában
2007. június 22-27. között részt
vehettünk egy nemzteközi folklór fesztiválon, melyet Litvániában
szerveztek. A rendezők egy moldvai csoportot is meghívtak, táncosokat
és zenészeket.
A IX. Nemzetközi Folklórfesztivált
a balti-tengeri Neriga szigetén található Nida csodálatos üdülőjén
rendezték. E regionális fesztivált Litvánia, Lengyelország és
Kaliningrád szervezte. Részvételünk a Wegajty-ban élő lengyel
barátainknak köszönhető, akik 2006 őszén meglátogattak, akkor
ragadta meg őket a csángó zene és néptánc.
A rendezvényen felléptek litván,
lengyel, orosz, mexikói, lett és észt tánccsoportok is. A mexikóiak
mellett, kiknek programja nagyon lekötötte a nézőket, a mi táncaink
és zenénk is megörvendeztette a jelenlévőket, kik az előadás
után még órákig velünk együtt táncoltak. Ahogy a fesztivál igazgatónője
is mondta: "Kicsi, de erős csapat voltunk"!
Részt vettünk: Benke Pál és
Benke Paulina táncosok, Laszló István, Benke Gratzy, Mandache
Aurel, Ghiţă Ştefan, Iancu Constantin, Oprea Toader zenészek,
és Istók Bálint, a sofőrünk. Eléggé nehéz és hosszú út volt,
de megérte.
Benke Pál, résztvevő
Képek
vissza
"Egy
hazában, egy házban" - művészeti tábor csángó és székely
gyermekeknek
Csíkszentdomokos-Nagyáj 2007.
június 17-24.
Alig járt le az évet lezáró
ünnepség Gajdárban, a "vakánca" első hetében máris
táborba hívtuk tanítványainkat. Hosszas előkészületek és szervezőmunka
után a Balánbánya mellett található festői szépségű Nagyájban
került sor első teljesen önálló szervezésű táborunkra. Partnerünkre
találtunk Kedves Judit Csíkkarcfalván tanító csíkszentdomokosi
tanítónőben, aki saját osztályát hozta el közös táborozásra
csángó tanítványainkkal. Célunk a közös táboroztatással az volt,
hogy megismerhessük egymás kultúráját, táncait, dalait, hangszereit,
nyelvhasználatát.
A 11 karcfalvi és jenőfalvi
székely gyermeken kívül 21 gajdári, 3 nagypataki és 2 csíkszentdomokosi
legény és leány alkotott, játszott, sportolt egy héten át a
Nagyhagymás tövében. Aki külön szobákra, zuhanyzóra, "magazinra"
számított, bizony csalódnia kellett, lévén, hogy közös hálóban
aludtak a gyerekek, tálban, csorgónál mosdottak és vásárolni
is legfeljebb a közeli esztenára jártunk a héten... A legtöbben
azonban könnyen túltették magukat ezeken a "megpróbáltatásokon"
és nagy kedvvel vettek részt a különböző foglalkozásokon.
A táborozók csoportokra osztva rajzoltak, festettek, kézműveskedtek,
zenéltek, énekeltek és anyanyelvi foglalkozásokon vettek részt.
Vendégünk volt Oláh Katalin csíkszentdomokosi festőművész, akivel
a rajzolás, festészet alapjaival ismerkedtek a táborlakók. A
gyerekek rajzaiból minden este tárlatot nyitottunk, így örömmel
követhettük, hogyan jutnak el a körtől a tájképig.
A kézműves órák során Gabi tanítónénivel szőhettek, gyurmázhattak,
gyöngyöt fűzhettek, batikolhattak, bábokat készíthettek a csoportok.
Két napig a nemezelés rejtelmeivel is ismerkedtünk Szász Csilla
külsőrekecsinben tanító kolleganőnk segítségével.
A zeneórákat Ferencz Blanka tartotta, szolmizáció, ritmusgyakorlatok
és csodaszép énekek kerültek terítékre a héten, sőt olyan is
akadt, aki a gitározással is ügyesen próbálkozott, segítsége
volt Kedves Júlia, aki csellójával érkezett. Judit tanítónéni
tartotta a magyar foglalkozásokat, melyek során játékos feladatokkal,
szituációs játékok segítségével csiszolgatták magyar nyelvtudásukat
a csángó és székely gyermekek közösen. A tanítóbácsihoz furulyázni,
fafaragni jártak a gyerekek, amíg füleik és kezeik bírták...
Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból "Viola nénit", aki
finomabbnál-finomabb ételekkel lakatta jól a táborozókat a mindennapi
két konyhaszolgálatos aktív segítségével.
Minden napot közös énekkel, tánccal zártunk, utolsó estére minden
csoport bábelőadással készült és bizony nehéz szívvel álltuk
körül a búcsúestén a hatalmas tábortüzet.
Mi szervezők mindannyian egyetértettünk
abban, hogy rendkívül hasznos és fontos dolog hasonló közeledési,
ismerkedési alkalmakat teremteni a székely és a csángó gyermekeknek,
hiszen bár egy országban élnek, oly' keveset tudnak egymásról.
A sok téves gondolatot, előítéletet talán csak úgy lehet lassan
feloldani, ha már ebben a korban, gyermekként közelebb kerülhetnek
egymáshoz. Tapasztalatink szerint ez a hét jól szolgálta az
előzetesen kijelölt célok megvalósulását.
A tábor megvalósításában nyújtott
segítségért köszönetet mondunk a csíkszendomokosi és a felcsíki
közbirtokosságoknak, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének,
a gajdári keresztszülőknek s minden barátunknak!
2007. június 26.
Farkas-Ferencz Gabriella és Endre - gajdári magyartanítók
Képek
