Feloldódtak
a csángóföldi iskolai oktatás tanévkezdési gondjai
2007. szeptember 6-án Pásztor
Gabriella, a Román Oktatási Minisztérium államtitkára hivatalos
látogatásba érkezett Bákó megyébe. Miután a Bákóban zajló, állami
oktatásban levő magyarórák elfoglalásért meghírdetett versenyvizsgán
is részt vett és elbeszélgetett a csángóföldi iskolákban magyar
nyelvet tanító kollegákkal, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség képviselőivel
együtt ellátogatott két olyan iskolába is, ahol nagyobb gondokba
ütközött az iskolai magyarórák megkezdése.
Gajdáron az iskola igazgatójával folytatott tárgyaláson kiderült,
hogy az ottani iskolai vezetőség írásba foglaltan elutasítja
a magyar nyelv bevezetésére vonatkozó kérvényeket, azaz megtagadja
azt a törvényes jogot, amely az anyanyelv tanulását és tanítását
illeti. Itt a szülők kitartottak kérvényeik mellett, így iskolakezdéstől
két csoportban tanulhatja az iskolában is a magyar nyelvet 42
gajdári gyerek.
Lujzikalagorba is ellátogatott az államtitkár asszony, az itteni
iskolában sajnos az intézmény vezetője nem volt jelen, itt azonban
- bár erős iskolai, egyházi nyomásra - visszavonták írásban
is a szülők a tavasszal megírt kérvényeiket, így sajnos ezen
a településen idén ősztől még csak iskolán kívüli foglalkozások
keretében lesznek magyarórák, de jövőre ismét megpróbáljuk bevezetni
az iskola órarendjébe is a magyarórákat.
Több moldvai csángó településen, ahol az előző években is volt
iskolai magyaróra, az iskolák és a Bákó Megyei Tanfelügyelőség
kevesebb órát hírdetett meg mint amennyi törvényesen, a kérvények
és az előző tanévben már a magyart anyanyelvként tanuló gyerekek
számának figyelembevételével, járt volna.
Ovidiu Cojacaru főtanfelügyelő úrral való megbeszélés eredményeként
Csángóföldön (a Tanfelühgyelőség által eddig meghírdetett 130
óra helyett) sikerült 207 magyarórát elfogadtatni; a főtanfelügyelő
úr aláírta az egyes helyszínekre kinevezett tanárok listáját
is.
A nap második felében államtitkár asszony Lábnikba látogatott,
ahol Szövetségünk új közösségi házában láttuk vendégül.
Első alkalommal szervezte moldvai
helyszínen szokásos módszertani táborát az MCSMSZ. A tavasszal
felszentelt Lábnyiki Gyermekek Háza ideális helyszínként szolgált
a negyven résztvevő pedagógus számára a közös beszélgetésekhez,
tapasztalatcseréhez, vitákhoz és előadások hallgatásához.
Eljöttek a Moldvában magyar nyelvet tanító, illetve tanítani
szándékozó tanárok, a tanévkezdést megelőzően ez az együtt eltöltött
hét remek alkalom volt a csapatnak összerázódni.
Már az első beszélgetésen felmerül a tanterv/kerettanterv, illetve
a feladatgyűjtemény szükségessége. Csoportokra osztva egész
héten át azon dolgoztak a résztvevők, hogy összeállítsák azt
a kerettantervet, melyhez igazodva immár egy egységes koncepciót
követve dolgozhatnak a magyartanárok a csángó falvakban. A tanárok
féléves beszámolói alapján egy feladatgyűjtemény összeállításán
is dolgoztunk, ennek nyomtatott formában történő kiadását is
tervezzük. Eredményes munka folyt a népdal- és néptánctanárok
munkacsoportjában is. Felvételt készítettek, rögzítették azokat
a népdalokat (összesen 140-et!), melyeket tanítványaiknak tanítani
szoktak. Ezzel az anyaggal is igyekeznek a kollegák segítségére
lenni, ösztönözve, hogy a népdaltanítás minden faluban a magyarórák
része legyen.
A csoportmunka mellet minden nap alkalmunk nyílt egy-egy előadást
meghallgatni.
Anghel Nastase a bákói tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért
felelős tanfelügyelője jött el elsőként, aki a tanári állásokról,
a katedrákról, óraszámokról, a versenyvizsgáról beszélt.
Dr. Bácsi János a Szegedi Tudományegyetem docense is előadást
tartott Lábnyikban. Előadásában a kompetenciafejlesztés módszereiről
beszélt és bemutatta a "Beszédmester" elnevezésű szoftvert
is.
Román Katalin drámapedagógus drámapedagógiai játékokkal ismertette
meg a résztvevőket.
Bogdán Ida magyartanárnő "Irodalomoktatás Csángóföldön"
címmel tartott előadást. Közös beszélgetésen arra kerestük a
választ, mi is az a minimum, amit irodalomból egy magyarul tanuló
csángó diáknak érdemes tudnia, illetve székelyföldi magyar líceumban
továbbtanulni szándékozó diákokat hogyan kell felkészítenünk
irodalomból
A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület és A Moldvai
Magyar Oktatásért Alapítvány és a faluklubok vezetői is eljöttek
a módszertani táborba, velük a keresztszülő program tapasztalatairól,a
faluklubokról, lehetséges települések és iskolák közötti testvérkapcsolatokról,
vallásoktatásról beszélgettünk. Közösen értékeltük a nyáron
lezajlott 25 tábort is, amelyen csángó gyermekek vettek részt.
Lazításként minden nap hatalmas
ping-pong- és sakkmeccsek zajlottak, létrejött egy futballmérkőzés
is a helyi fiatalokkal (a vége 6-3 oda...), esténként táncra,
közös éneklésekre gyűltünk össze.
Jól sikerült tábort zártunk,
eredményes volt a lábnyiki hét Néhány nap múlva a bákói tanfelügyelőség
versenyvizsgát szervez, itt dől el, melyik faluban, ki fog jövőre
magyart tanítani.
Új kollegák kezdik meg munkájuka Magyarfaluban, Külsőrekecsinben,
Pusztinán, Somoskán, Klézsén és Bákóban. Új helyszíneken is
indul szeptembertől magyar oktatás: Diószegen és Nagypatakon.
Az elmúlt 3 évhez hasonlóan
idén is megszervezte budapesti táborát a Budapest XVI. Kerületében
működő Kovász Egyesület. Ezúttal Gajdárban és Bákó városban
magyarul (is) tanuló gyermekeket láttak vendégül egy héten át.
Összesen 29 tanulóval vágtunk neki a nagy útnak (22-en Gajdárból,
6-an Bákóból jöttek, egy kislány pedig Somoskából).
A 18 órás buszút után fáradtan érkeztünk meg, a gyermekek "szétosztása"
után (mindenki családoknál volt elszállásolva) mindannyian csak
a pihenésre vágytunk.
Másnap indulhatott a tábor!
A hét aztán élmények sorát hozta a csapatnak. Jártunk a Budai
Várban, a Parlamentben, a Hősük terén, a Városligetben. Kirándultunk
Visegrádra és volt egész délutános strandolás is Szentendrén
(külön köszönet a sok-sok finom palacsintáért a minket "megjáró"
keresztszülőknek!). A cirkusz szintén felejthetetlen élmény
volt mindannyiunknak.
Azt gondoljuk, mégis a Szent István Bazilikában tett kétszeri
látogatásunk volt a legfelemelőbb. Először Nagyboldogasszony
napján vettünk részt szentmisén, a gyermekek gyönyörű viseleteikben
a mise alatt és után is énekeltek. Másodszor az augusztus 20-ai
ünnepi szentmise várt ránk. Ugyan a tervezett Szent jobb körmenet
a lezúduló eső miatt elmaradt, de a Bazilika körül körbevitt
ereklyét a csángó gyermekek szenténeke fogadta az oltárnál.
A tábor méltó zárása volt ez az ünnepi alkalom.
Vendéglátóink csodálatos csángó estet szerveztek a Néri Szent
Fülöp Katolikus Iskolában, ahol a szentisét követően a gyermekekkel
adtunk elő műsort, majd felszabadultan mulattunk a meghívott
zenekar csángó táncdallamaira.
A hét remek alkalom volt arra, hogy a gyerekek találkozzanak
keresztszüleikkel, Magyarországon élő rokonaikkal. Külön öröm
volt, hogy több keresztszülő is velünk tartott a napi programok
során. Köszönet érte!
A gyermekek élményekkel és ajándékokkal megpakolva indultak
haza falujukba, városukba. Reméljük, ez a Magyarországon eltöltött
hét is erőt, biztatást ad mindannyiuk számára ahhoz, hogy szorgalmasan
és örömmel tanulják továbbra is a magyar nyelvet!
Nehéz lenne felsorolni, ki mindenkinek
kell köszönetet mondanunk ezért a szép és tartalmas hétért,
mégis szeretnénk néhány embert név szerint is megemlíteni. Petrovics
Sándor és Ebneth Frigyes a szervezés motorjai voltak, nem volt
olyan probléma, amit ne oldottak volna meg, Kratofil Zita egész
héten át kisérőnk és idegenvezetőnk volt, Biri Elvira pedig
a gajdári keresztszülők képviseletében szintén minden programon
velünk tartott. Külön köszönünk minden kedvességet és odafigyelést
Szijjártó Mihálynak és családjának, valamint Pázmándi Attilának
és családjának, akik bennünket, kisérőket láttak vendégül! Isten
áldja Kendteket! Isten áldjon Benneteket!
Farkas-Ferencz Gabriella
és Endre, Kedves Judit -magyartanítók
Az idén a nagykörüi
táborban részt vett tizenkilenc gyermek két csángó faluból:
Külsőrekecsinből és Budáról. Ez egy családos tábor volt,
a külsőrekecsini gyermekek már másodszor, vagy harmadszor
voltak a keresztszüleiknél, nagyon is várták, hogy viszontlássák
a barátaikat és az ismerőseiket.
A budai gyermekek először voltak Magyarországra és ők
nem a keresztszüleik által, hanem a nagykörüiek által
jutottak el ide.
Ha az első nap majdnem semmit sem beszéltek, lassan
nagyon jól feloldódtak, mert olyan családoknál laktak,
ahol voltak gyermekek és megbarátkoztak egymás közt
és a programok is úgy voltak szervezve, hogy együtt
voltak minden nap.
Volt kirándulás Ópusztaszerre, ahol a Feszty körkép
nagyon elcsodálkoztatta a gyerekeket, volt bográcsolás,
szalonnasütés, volt csutkababa készítés, gyöngyfűzés,
batikolás, nemezelés, jártunk komppal a Tiszán és persze
strandoltunk is.
Nagyon jó volt a hangulat, a gyerekek nagyon jól érezték
magukat és ami a budai gyerekek számára a legjobb volt,
hogy a tábor végéig nagyon sok új magyar szót megtanultak,
egyre bátrabban és sokat beszélgettek az ottani gyermekekkel,
a tábor végén sírtak a búcsúzáskor.
Köszönjük a nagykörüieknek
a jó vendéglátást, a barátságot és a szeretetet, amivel
a gyermekek felé fordultak! Köszönjük, hogy mindig nagyon
kedvesek voltak, figyeltek arra, hogy mindenki jól érezze
magát!
Minden család megajándékozta a gyermekeket és nagyon
jók voltak a csángó esték is, amiket szerveztek, hogy
énekeljünk és táncoljunk együtt.
Horváth Ferenc és Romhányi József, Balázs József és
Veres Sándor a polgármester mindennap együtt voltak
velünk.
Köszönjük szépen a Pocsalyi családnak is azt a szép
napot, amit a tanyájukon töltöttünk el. Jurtát látogattunk,
biotermékekkel láttak el, alkalmunk volt látni egy modern
farmot, hogyan van az állattenyésztés és milyen szép
dolgokat lehet csinálni a gyapjúból. Ki is próbálták
a gyerekek a nemezelést. Nagyon élvezték, karkötőket
készítettek, labdákat és kis terítőket. Új játékokat
is tanultunk.
Nagyon jó volt együtt lenni! Köszönjük szépen!
Ezen a nyáron
részt vettem egy táborban, amelyet egy pályázat
útján nyertem.
A pályázatban
bemutattam a szülőföldemet, Magyarfalut. Még
más témákat is lehetett választani, de nekem
ez tetszett legjobban, lehetett az Európai Unióról
is írni, a Törökországi levelekről stb.
Ebben a táborban nagyon sok mindent láttam,
tanultam és hallottam, nagyon sok helyen jártam:
Pécs, Kecskemét, Budapest, Miskolc, Győr, Eger,
Veszprém stb. Nagyon sok múzeumban, templomban,
kastélyban, várban voltunk, barlangban is jártunk.
Nagyon sokat utaztunk busszal, kevés volt a
szabadidőnk, de azért minden jó volt. Amikor
szép idő volt, akkor mentünk fürödni, voltunk
a Balatonon is, Szántódon, fürödtünk Miskolcon
a medencében is.
Sok előadáson is részt vettünk, közben még játszódtunk
is, amikor időnk volt arra. Egy kicsit sűrű
volt, de nagyon jó volt, sohase' fogom elfelejteni
ezt a tábort.
A tábor elején még kicsit rossz volt, mert senkit
nem ismertem, de a végén nem akartunk válni
el, úgy összebarátkoztunk
Most már több barátom van külföldön is, nagyon
összebarátkoztunk, a tábor végén nagyon sokat
sírtunk, mert el kellett válnunk a csapattól
és a vezetőinktől. Sajnos vannak olyanok, akikkel
többé talán soha nem fogok találkozni.
Nagyon örülök, hogy részt vettem én is ebben
a táborban! Sajnos nem lehet másodszor is részt
venni, pedig nagyon szeretnék. Én ajánlom még
másoknak is, hogy vegyenek részt, mert tényleg
megéri, nagyon rendesek a vezetők és a szervezők.
A szervezők nagyon örültek annak, hogy végre
egy csángó diák is részt vett ebben a táborban
és azt mondták, szeretnék, hogyha minél többen
vennének részt.
Most már én is beletartozok a Rákóczi körbe
és ennek nagyon örülök.
Remélem, hogy minél többen részt fognak venni
csángók is a következő táborokban!
Első alkalommal rendezett a
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Észak- Magyarországi Régiója
(Összetartozunk) jelmondattal ifjúsági tábort anyaországbeli
és határon túli fiatalok részére. A magyarországi, felvidéki
és erdélyi gyerekek mellett szülőfalumból, Lujzikalagorból is
sikerült 13 csángó fiatalt elhozni a táborba, akik az én felügyeletem
alatt nagyon boldog és örömteli hetet töltöttek július végén
a festői szépségű Csíkszépvizen.
A moldvai csángók helyzete napjainkban egyre elszomorítóbb,
mert már csak az idősebb korosztály beszéli a csángó magyar
nyelvet és az iskolás gyermekek sajnos már egyáltalán nem tudnak
magyarul megszólalni. Ebből az okból kifolyólag a tábor egyik
célja számukra a magyar nyelv és kultúra megismertetése és gyakorlása
volt. Habár olykor-olykor tolmácsolnom kellett nekik, mégis
ügyesen feltalálták magukat a különböző helyzetekben.
Ezen kívül sok felejthetetlen élménnyel gazdagodtak az érdekes
környékbeli kirándulásokon és megismerhették az erdélyi területeket
is, amelyek bár pár száz km-re vannak lakhelyüktől, de mégis
soha nem jártak ott ezelőtt és lehet, hogy soha többé nem lesz
lehetőségük anyagi helyzetük miatt ilyen táborban részt venni.
A csángó gyerekek különösen felszabadultan viselkedtek a táborban,
nagyon élvezték a közös esténkénti összejöveteleket, ahol a
fiatalok hat csoportba osztva különböző szórakoztató műsorokat
adtak elő. Azonban nemcsak a programok nyújtotta élményt zárták
a szívükbe, hanem a többi gyermek barátságát és a szervezők
önzetlen szeretetét is.
