2007.11.05.

vissza

Tisztelt Egyesületi Tag!

Tisztelettel meghívom Önt a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (KEMCSE) 2007 évi rendes közgyűlésére, amelynek

Időpontja: 2007. november 10. (szombat) 16.00 óra

Helyszíne: Háló Központ

Cím: V. ker. Ferenciek tere 7-8. III. lph. II. em. 9.

Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést azonos helyszínen és napirenddel 2007. november 10-én tartjuk 16.30 órai kezdettel. A megismételt közgyűlés -az Alapszabály értelmében- már a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

2007.10.24.

vissza

Deák András a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője 2007. október 20-án hazatért Teremtőjéhez. 1951-ben született. Hat gyermek édesapjaként, elkötelezett keresztényként élte példamutató életét. 2004. januárja óta volt országgyűlési képviselő Budapest XI. kerületében, Szent Imre városban.
Évek óta figyelemmel kísérte és politikusokat meghazudtoló őszinte barátsággal segítette a moldvai csángók civil kezdeményezéseit. Az ő munkájának köszönhetjük, hogy Magyarfaluban is lesz saját háza a magyar oktatásnak. Halála óráján az általa összegyűjtött támogatás révén megvásárolt közösségi ház udvarán tanártalálkozót tartottunk, amelyen részt vett minden Moldvában tanító magyar tanár és tanító.
Örök nyugodalmat adjon az Isten!

Az MCSMSZ vezetősége

2007.10.22.

vissza

Kedves Barátaink!

Könyvet szeretnénk az Önök figyelmébe ajánlani.
Könyvet, amely a közösségről szól. Olyan emberek közösségéről, akik talán sohasem találkoztak, s nem ismerik egymást. Mégis összeköti őket az aggódás a nemzetért, a tettrekészség és az erős akarat.
Ferkó Zoltán barátunk, a Keresztszülők a Moldvai Csángó-magyarokért Egyesület alelnöke, nyár elején 4000 kilométert kerékpározott a moldvai csángók magyar nyelvű miséjéért.
Sokan segítettek neki a szervezésben, s az úton is, lelki erővel, szállással, kísérettel, jó szóval, étellel-itallal, muzsikaszóval, imával, aggodalommal.

Most megjelentetjük a könyvet, amelyben Zoltán összefoglalja a zarándokutat. A könyv útleírás és napló, a 4000 kilométeres kerékpárút idején megtett belső úthoz illő imákkal és versekkel.

Ferkó Zoltán: Zarándoklat a moldvai magyar miséért

160 oldalon, A/5 méretben jelentetjük meg a könyvet, ára elővételben 2500 Ft lesz.

A szándékaink szerint szép kivitelű könyvet várhatóan még karácsony előtt, november végén tudjuk küldeni a megrendelőknek. A megrendelők természetesen Zoltán ajánló soraival ellátott könyvet kapnak. Aki a könyvet ajándékba szeretné adni, Zoli ajánló sorait a megajándékozott nevére is kérheti.

A bevételt a nyomda- és terjesztési költségen felül teljes egészében a moldvai csángó oktatás támogatására fordítjuk. A bevételről és a kiadásokról a www.keresztszulok.hu honlapon elszámolunk. A nyomdaköltségre akkor kapunk hitelígérvényt, ha kellő számú megrendelésünk van a könyvre. Kérünk benneteket, ha kedvetek van megrendelni a könyvből, a megrendelőlapot küldjétek el a következő címre: ammoa@csango.ro., avagy postán: A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány, 1386, Budapest, Pf. 966.
További információk: zarandoklat@glia.hu

Megrendelőlap

A könyv szereplői:
Sarusi-Kiss István, Bagyinszkiné Anna, Beke László, Bruni-Babucs család, Balázs Tivadar, Bogdán Tibor, Cseh János, Domokos Endre, Dávid Szaniszla, Dr. Orosz Imre, Erőss Péter, Faragó család, Fehér György Miklós, Fodor István, Földeák Miklós, Fenyősi Zoltán, Gonda István, Gyöngyössy Lajos, Hegyeli Attila, Honyák Ágnes, Hegedűs Dóra, Hegyeli Melinda, Horváth Szilárd, Ica néni, Jani, Jablánczy Sándor, Kozonithy, Kővári Annamária, Kövér Csaba, Komáromi Erzsébet Katalin, Kerekes Márton, Lénárd és Zsófi, Lázár Mihályné, Manninger fiúk, Manninger Gábor, Madeleine Glover, Manningerék, Nagy Gábor, Polgár Éva, Pozsgai Emília, Polgár Ferenc, Polgárné Laszlovszky Katalin, Remény, Rádics József és Ágnes, Sigmond Júlia, Sch. György, Szabó Istvánné Katalin, Tibor, Tálas Péter, Vigh Miklós, Winke Henriette
1. nap: Kónya Attila, Kovács Krisztián, Németh László, Horváth Gyula, Petrás Mária, Hegedűs Dóra, Nyisztor Tinka, Autós kísérettel: Barkóczy Zsolt és Barkóczy Borbála, valamint Fenyvesi László. Kerékpárral: Balázs Tivadar, Bodrogi Miklós, Horváth Szilárd, Istók Róbert, Kapócs Kristóf, Kováts Tamás, Kovátsné Schönauer Nóra, Kováts Levente, Kováts Réka, Kováts Luca, Kováts Sára, Kővári Annamária, Manninger Mátyás, Manninger Miklós, Manninger Marcell, Manninger Gábor, Monostori Attila, Ollé Tibor, Pintér András, Sárközy Zsófia, Sárközy Borbála, Schön György, Schön Boldizsár és Tóth Csaba.
Alsógödön a kísérethez csatlakozott: Csizmadia Károly, Frey István, Horváth Hanga, Horváth Csenge, Horváth Judit, Horváth Tibor, Hubayné Horváth Nóra, Mészáros Erika Szilárda, Mikesy Márta, Mokos Béla, Mokosné Zakar Eszter, Mokos Zalán, Mokos Csongor, Nagy Levente, Nagyné Bernolák Dóra, Nagy Réka, Nagy Márton, Nagy Benedek, Oláh Gábor, Sápi Zoltán, ifj. Sápi Zoltán, Sápi Hajnalka, Schronk László, Schronk Tamás, Schronk Máté, Szabó Emese, Vasvári Ferenc, Vasváriné Pálfai Kinga, Vida Ákos, Wagner László és Zólyomi Attila.
Sződligeten csatlakozott hozzánk: Berki Tibor és Berkiné Hanzlik Mária.
2. nap: Vác-Esztergom: Beer Miklós püspök, Kucsák Gábor és még 9 kerékpáros, Michels Antal atya
3. nap: Esztergom-Pannonhalma: Dormán Berci, Stubendek László, Koscsa János és Bató János, Lázár Levente és barátja, Hardi Titusz atya, a Hír TV stábja, Simek Sándor, a Szent András templom plébánosa, Stubendek László, a CSEMADOK komáromi vezetője
4. nap: Pannonhalma-Győr-Pápa-Béb: Boros Zoltán történelemtanár, Lendvai Dávid, Kovács Lóránt, Daróczy Gábor, Horváth Szilveszter és Lázár Levente, dr. Pápai Lajos püspök, Salgó Ferenc plébános úr és Gombásiné Takács Györgyi igazgató, Fenyvesi Laci édesanyja, Polgár Ferenc és Laszlovszky Katalin,
5. nap: Béb-Szombathely: a Duna Tv stábja, Pehi Barbara riporterrel, dr. Veres András püspök.
6. nap: Szombathely-Hartberg: Bognárné Varga Hedvig, Varga Béla, Fekete Attila, Jenaki László, Kosztolányi István és Balogh Lajos kerékpárral, Rajczi János, Mayer Rudolf.

7. nap: Hartberg-Graz: Horváth Szilárd, Komon Erika, Harsányi Eszter, Fodor János atya, Zichy grófnő, Szádeczky-Kardos Géza,

8. nap: Graz-Klagenfurt: Borza Péter.
9. nap: Solomon Adrián
11. nap: Tarcento-Udine: Honti László, Vincenzo Orioles dékán, Giulio Gerbezza vicario generale, Paolo, a tolmácsunk,
12. nap: Udine-Velence: Bruni-Babucs család: Babucs Gabriella, Franco Bruni s fiaik, Dani és Krisztián, Pogár Róbert.
13. nap: Velence-Bologna: Orlando Barbaro püspöki helynök
14.nap: Medicina-Poppi: Szűcs Jenő és családja
17. nap: Siena-Vetralla: Gecsei Zita és férje
18. nap: Vetralla-Róma: Szent István Ház, Bernadett nővér
19. nap: Róma-Vatikán: don Roberto Raedelli, msgr. Pietro Parolin, Téglásy Márk MTV
21. nap: Zágráb-Bélavár: Németh László, Czellár Gabriella, Molnár Előd, Likó János, Franjo Prstec plébános, Strillich János Pál atya
22. nap: Bélavár-Szlatina: Vladimir Skrinjaric
23. nap: Szlatina-Pécs: Éva Ferenc alpolgármester, Pongrácz László, Kövesdi László, Radasnai Levente, Bács Benjámin, Kecskeméthy Ricsi, Vecsernik Valentin, Stölkler Dávid, Nagy Róbert, Koza Zorán, Kucska Nóra, Schmidt Tamás, Arató Csongor, Várnagy Judit és férje, dr. Fulmer Gábor; Székely Géza, az MVSZ baranyai alelnöke; Hurton Györgyné a túrakerékpárosoktól; Kiss Zoltán (mint mondta: "mezei matematika tanár"); dr, Barton Attila radiológus, szintén túrakerékpáros; dr. Barton Attiláné; Sárszegi Attila, a Magyar Kerékpáros Klubtól; Czopf János és Czopf Jánosné, Nóra keresztszülők Pécsről; dr, Novotny Iván, a Pécsi Túrakerékpáros Klub elnöke; Bálint Tamás, felesége és kisfia, Keményfi Gáspár, Zsuzsanna, Márti, és még a helyiek. Kispál Istvánné, Sixtus atya, s az igazgató úr, Páva Péter, Hirth István, Barton Klára, Mayer Mihály püspök
24. nap: Pécs-Baja: Farkas Imre, Novotny Iván, Ivasivka Mátyás, Markovits Pál, Fulmer Gábor, Székely Géza, dr. Simon Péter mérnök, író, Rádics József és felesége, Ági; Knollmayer János mérnök és felesége, Zita; Farkas György vállalkozó; Keszthelyi János és Jánosné, Katika, tanító, a Mohácsi Polgári Kör vezetője; dr, Kresz Antal sebészorvos és felesége, Vali; Reiter Jánsoné banktisztviselő; Szabadosné dr. Vargaity Ágnes jegyző; Csery Katalin razjtanárnő; Kuti Ferenc mérnök, mohácsi cserkészparancsnok és felesége, Erzsike; Kolep Gyuláné, Zsuzsa; dr. Bede Anikó gyógyszerész; Kovács Győzőné zongoratanárnő, Csősz István kanonok, Némethné Tóth Ildikó, Szekó József polgármester, Fenyősi Laci, Farkas György vállalkozó, dr. Révfy Zoltán, Schindler Mátyás plébános
25. nap: Baja-Szeged: Szélinger Ágnes, Bogdán Tibor, Bogdán Áron, Didák testvérrel, Csaba László, Böröczki Ágnes, Marosán István, Szalma László, Siklósi Gergő, Kiss Rigó László püspök, Bábszki Zoltán
27. nap: Szeged-Arad: Székely Anna, Kószó Tibor, Pálfi Sándor, Nagy István, Jurcsisin Attila, Nagy Gergő, Szandics András, Bacsilla Sándor, Baracsiné Dávid Zsuzsanna, Király Árpád,
28. nap: Arad-Zám : Endreffy Lajos és Czinczér Attila, Bimbó Rozália
29. nap: Zám-Déva: Csaba testvér és paptársai, Hegyeli Attila
30. nap Gyulafehérvár: Oláh Zoltán, papnövendékek, Ozsváth József
31. nap: Dicsőszentmárton: Csala László atya, György István plébános,
32. nap: Marosvásárhely: Kiss Dénes, Dr. Koffol Károly Róbert, fogorvos, Maros TV és a Krónika munkatársai, Csató Béla főesperes, Kiss Dénes, Antal László és Tóth Levente, Dr. Barabás László néprajzkutató, Kásler Magda, az Öves együttes, Dr. Gazda Klára, Dr. Pozsony Ferenc, anyósom, Gyöngyvér és férje, András
33. nap: Homoródszentpál: Kerekes Károly, Nt. Botár Gábor szentszéki tanácsos, Csedő Attila és felesége, Koffol Alfréd, András Zoltán, Fülöp Attila, Koffol Tamás, Koffol Gábor, Fülöp Sándor, Benkő Levente, Hajdú Attila, Nisztor Zoltán, Szász Jenő, Botár plébános, Kovács Sándor, T. Sajgó Balázs, Szabó M. Attila és felesége, Anikó, Csedő Attilának, Tódor Csaba, Forrai Tibor.
34. nap: Csíkcsicsó: Márton Attila, T. Egyed Gábor plébános, György Ida, Haáz Sándor, Egyed Zsolt, Ferencz Éva, Gável testvérek,
35. nap: Csíksomlyó: Boér Károly, Dombóvári Gábor, Hegyeli Melinda és Bende Edit, dr. Terényi János, dr. Szabó Béla, Tőkés László, Lázár Borika és férje, Mihály, Fodor Imre, Berszán Lajos, Gergely István plébános, Oláh Gál Elvira, Száva Csanád,
36. nap: Csíksomlyó-Gyimesfelsőlok: Pusztinai Gyula, Turbuk Gyula, László Gabriella, Maties Mónika.
38. nap: Gyimesfelsőlok-Pusztina: Nyisztor Ilonáék, Nyisztor Béla, Benke Ágoston plébános,
40. nap: Szabófalva-Jászvásár-Moldávia-Jászvásár: Perka Mihály
41. nap: Jászvásár-Románvásár: Istók Bálint, Benke Pál, Duma Dániel, Csurály Ferenc, Cornel Cadar, Petru Gherghel
42. nap: Románvásár-Bákó-Klézse-Somoska: Petrás Róbert, Legedi László István, Istók Gyurka bácsi, néne Lina, Szász Csilla, Pajor Andi, Benke Pali és felesége, Paulin, fiuk, Benke Robi, Budó Fábián
43. nap: Klézse-Magyarfalu-Lábnyik: Pogár Laci, Istók Pali, Pógár Pali, Pógár Szebi, Bogdán Eduárd, Budó Tibi, Budó Cătălin, Budó Robi, Gusa Robi, Avadani Maximilian, Gál Koszmin, Rotaru Ciprián, Rotaru Máriusz, Turbuk Laci, Zsigmond Robi, Cimpoieşu Klaudiu, Gál Julián, Táláz Nárcisz, Gyurka Gábriel, Táláz Sergiu, Bíró Jani, Janku Emilián, Jákob Jani, Kovács Melánia, Orbán Attila, Sütő Zsuzsa, Compu Péter,
44. nap: Lábnyik-Bákó-Gyimesbükk: Salamon József, Bálint Lajos
45. nap: Gyimesbükk-Csíkszereda-Szováta: Kovács Csaba, Ráduly Róbert, Márton Zoltán, Vera és Gabi Notre Dame nővérek, Nagy László, Ebneth Frigyes

2007.10.19.

vissza

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a múlt hét végén egy különleges, egynapos felderítő-expedícióra vállalkozott Ojtozba. De nem a közeli ojtozi szorosba indultunk! Az az Ojtoz ugyanis, amiről az alábbiakban szó lesz, egy 250 lelkes csángómagyar falu a Fekete-tenger mellett.
Eddigi tudásunk szerint annyi volt csak bizonyos, hogy valamelyik "nagy verekedés" (világháború) után a lujzikalagori leszerelő katonák hadi szolgálataikért cserébe a román államtól jutalmul földet kaptak Dobrudzsában, valahol Constanţa mellett. A legenda szerint az új falu a keresztségben az Ojtoz nevet kapta, mert ez a név a katonák legvitézebb harcainak színhelyére, az ojtozi szorosra emlékeztette őket.
Ebbe a kevés információba kapaszkodva döntöttünk úgy, hogy vasárnap hajnalban Bákóból elindulunk, és felkeressük az ott élőket. Mintegy öt órás utazás, Dunán való kompozás és összesen körülbelül 380 kilométer autóút megtétele után érkeztünk meg Lumina községbe.
Izgatottság vett rajtunk erőt. Vajon beszélnek-e még csángósan? Csak az idősek értenek, vagy a fiatalok is? Jártak-e azóta Kalagorban? A kalagoriak voltak-e náluk? Tartják-e a rokoni kapcsolatokat? Megannyi kérdésre várva a választ végre megérkeztünk!
Első utunk a templomhoz vezetett. Sőt mindjárt kettőt is találtunk! Egy aprócska kisebbet és egy félig kész nagyobbat, fedetlenül, csupasz téglafalakkal. Előbbi szinte eltörpül a még épülő mellett, kápolnának inkább gondolná az ember. Valószínűleg az első telepesek építhették, és a szerény katolikus közösség azóta is ezt használja - gondoltuk, nagy fényképezkedés közben elmélázva. Ekkor azonban a hátunk mögött egy idős asszony szólított meg bennünket. Hamar kiderült, hogy tökéletes magyarsággal bír, ő a templom harangozója, és szívesen megmutatja nekünk a templomot belülről. A kis templom bemutatásával nem sokat fáradozott, azonnal áttessékelt bennünket az épülő nagyobbiknak az altemplomába. Elmondta, hogy már vagy egy éve ezt a templomot használják, minden egyházi esemény színhelye "e helyt van". A templom védőszentje Nagyboldogasszony, búcsút ennek megfelelően augusztus 15-én tartanak.
Felkerestük a temetőt is. Szinte kivétel nélkül magyar vezeték- és keresztneveket találtunk román helyesírással (Chiricheş Anton, Sipoş Maria, Sabau Gheorghe, Adam Ianoş, stb.). Megtudtuk azt is, hogy a falu lakosságából körülbelül 200-an vannak a csángók és 50-en a románok. Utóbbiak ortodoxok, és a katolikusok templomába járnak, a katolikus misét látogatják vasárnaponként!
Maga a település tipikus telepített-falu képét mutatja. Itt hiába keresnénk girbegurba utcácskákat, szűk sikátorokat. Helyette mértani pontossággal tervezett párhuzamos, széles utcákat találtunk, nagyjából azonos méretű telkekkel, rajtuk főként a szocializmusból ismert típusházakkal, és egyen betonkerítéssel. Ami viszont meglepőbb, hogy a moldvai csángó falvakra olyannyira jellemző, keresztutaknál állított feszületeknek, kegyszobroknak nyomát sem láttuk.
Felkerestük természetesen a falu - templom melletti - másik szellemi központját, a "Bufet Oituz"-t is. Itt - vasárnap lévén - a helyi fiatalság gyülekezett a délután folyamán. Tőlük magyar szót nem hallottunk. A nyelvállapotot illetően a rendelkezésre álló rövid idő alatt a következőket tapasztaltuk. Az 50 évesek vagy még idősebbek olyan tisztán beszélik a nyelvet, hogy az még a sokat tapasztalt kollégákat is meglepte. (Mikor például a "nagy vízről" vagy a "kuptorról" érdeklődtünk, értetlenül néztek ránk, majd kérdeztek vissza, hogy tán csak nem a "tengerre" vagy a "kemencére" gondolunk?). A fiatalabb generációk magyar nyelvismerete már komplexebb képet mutat. Beszéltünk olyan 40-es éveiben járó emberrel, akit az anyja már csak románul nevelt, de ha mi magyarul szóltunk hozzá, mindent értett, csak éppen románul adott feleletet reá. Elmondása szerint az ő generációjára még inkább jellemző, hogy tudják és használják a magyar nyelvet, de a később születettek már jószerivel csak románul boldogulnak.
Sokáig nem maradhattunk, indulnunk kellett, de megígértük magunknak és a helyieknek, hogy még visszatérünk a legkeletibb és (úgy tűnik legdélibb) magyar településre, a dobrudzsai Ojtozra.

Varga Máté

Képek

Tengerparti Csángóföld - maszol.ro cikk

"Ojtoz 2"

2007.10.17.

vissza

Kürtőskalács sütés a Pusztinai Magyar Háznál

Spataru Valeria Lárisza vagyak, 13 éves.
Mind hahagy szokás pénteken, elmentünk a Magyar Házhaz a Nyisztor Ilona néni órájára. Itt szoktunk éneket, mesét, táncakat tanolni, de most egy különyos délutánunk volt.
Vajda Éva magyartanárnéni megtanyitatt minket kürtőskalácsat sütni. Hát mi a kürtőskalácsat a faluban most nem szoktunk sütni, de régen igen, süttek nálunk es Pusztinába.
Jól meggyúrtuk a tésztát és míg vártuk hagy dogadjan fel, énekeltük a szép csángómagyar énekeket.
Közbe a nádmézet eszevigyitettük a vaníliával, hagy lejen mibe belisiritsük.
Laci tanárunk a fiúkval megtették a tüzet, hagy kerekedjék sok szén, hagy lejen mi megsüsse a kürtőskalácsunkat. Münk es kimentünk és a tűz mellet egyet táncoltunk.
Nagyan szép volt, de mikor majdnem minden kész volt, akkor elkezdett esni az eső, és nagyan megjedtünk, hagy nem tudjuk megsütni a kürtőskalácsat.
Osztá hála jó Istennek megállatt az eső, és elkezdtük sütni a kürtőskalácsat. Meddig sültek, addig mi énekeltünk, meséltünk, táncoltunk.
Nagyan szépen megsültek, szép színyik volt, Éva tanárnéni szépen felszaggatta, és mi mind megettük, hagy egy dorabacska sem maradatt. De voltunk vaegy nyihányan hakik nem adtuk oda hagy felszaggassa, hanem hazavittük, hagy édesanyánknak mutitsuk meg.

Nagyan szép óránk volt nekünk pénteken, október 6-dikján!!

Spataru Valeria Lárisza VII. osztály
Pusztina

Képek

2007.10.17.

vissza