Mindenkit szeretettel
várnak 2007. december 2-án, vasárnap 15 órára Gödöllőn
a Premontrei Szent Norbert Gimnázium aulájába a III.
Együvé Tartozás Napja alkalmából rendezendő ünnepségre.
A rendezvény fővédnöke Mádl Dalma asszony, a Nemzeti
Együvé Tartozás Alapítvány elnöke.
Az est programja: a Duna TV Pacsirta Népdalverseny különdíjasainak
gálaműsora.
A fellépők közt ott lesz a pusztinai származású Kovács
Krisztián is, aki jelenleg a csíkszeredai továbbtanuló
diákjaink csapatához tartozik.
Ünnepi beszédet mond Gémesi György, az alapítvány létrehozója,
Gödöllő város polgármestere.
Utoljára az Almássy
téren
2007. december 15.
Kezdés 19.30
Fellépők
IV. Szeret menti Népdalvetélkedő győztesei (Moldva)
Szvorák Kata - Óbudai Népzenei Iskola (Budapest)
Szilágyi Angéla (Moldva/Csikfalu) - Mokány Rozi (Moldva/Kalagor)
Sándor Ildikó (Budapest) - Kátai Zoltán és Róka Szabolcs
énekmondók
Somos - Szigony - Fanfara Complexa - Zurgó - Mentés
Másként Trió
Lopótök Színház Boka Gábor színi direktorral
Kiállítás
"Magyarok Moldvában"
A Moldvahon Csángó Kulturális
Közhasznú Egyesület állandó kiállítása utoljára tekinthető
meg az Almássy Téri Szabadidőközpontban
Karácsonyi vásár
Csángómagyar népviselet
és szőttesek, könyv, CD, mézeskalács, hangszer, kerámia
stb.
Könyvdedikálás
Jankú Laura csángómagyar költő dedikálja könyveit
Ferkó Zoltán dedikálja könyvét (Kerékpáros zarándoklat
a moldvai magyar miséért)
Sok szeretettel
várunk minden kedves keresztszülőt és érdeklődőt
az idei év utolsó KEMCSE klubdélutánjára!
Helyszín: Háló Központ (V. ker. Ferenciek
tere 7-8. III. lph. II. em. 9. ).
Időpont: december 8. szombat 14-16 óra
A délután meghívott vendége Erdélyi Zsuzsanna,
aki az erdélyi népi vallásosságról és a vallásos
népi énekekről tart előadást.
Vendégünk lesz 15 gyermek is Moldvából,
Szász Csilla tanárnő vezetésével!
Kapható lesz Ferkó Zoltán "Zarándoklat
a moldvai magyar miséért" című könyve (2.500
Ft helyett csak 1800 Ft-ért).
A délután folyamán adhatják le a keresztgyermeküknek
szánt karácsonyi ajándékot is, maximum cipősdoboz
méretben. Kérjük, tüntessék fel a doboz külsején
a feladót, a keresztgyermek nevét és faluját.
Romlandó és törékeny küldeményt nem tudunk átvenni.
Bákó megyébe látogatott
az országos kampánykörútja során Markó Béla, az RMDSZ
elnöke. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége támogatási
kérelmet nyújtott át az elnök úr részére, amelyben arra
kértük, hogy épülő közösségi házak finanszírozását segítse.
Az MCSMSZ vezetősége nem vett részt a kampányban, csupán
házigazdaként fogadta a küldöttséget Csík faluban és
Külsőrekecsinben. Csík faluban a szövetségünk tulajdonában
levő közösségi házban működik átmenetileg a román állami
óvoda, illetve a második és negyedik osztályosok is
itt tanulnak nap mint nap: úgy gondoltuk, hogy az itteni
példaértékű együttműködést szívesen bemutatnánk.
Külsőrekecsinben az MCSMSZ által megvásárolt telken
találkozott a helyiekkel Markó elnök úr, itt az MCSMSZ
elnöke, Solomon Adrián a faluközösség előtt kérte fel
az RMDSZ-t, hogy segítsen az építendő közösségi ház
létrehozásában, átnyújtva az elnök úrnak az építkezési
dokumentációt is. Tájékoztattuk az elnök urat arról
is, hogy évek óta megoldatlan problémák vannak a csángó
ügy kapcsán: nincs a Bákó megyei tanfelügyelőségen magyar
oktatási referens, két településen a hatóságok csúnyán
meghiusították a magyar oktatás bevezetését, de szó
volt arról is, hogy az elmúlt időszakban megvásárolt,
megépített közösségi házainkat jórészt magánadományokból,
az RMDSZ segítsége nélkül építettük fel. Ismét emlékeztettük
az RMDSZ vezetőit arra, hogy szükséges volna Csíkszeredában
egy szórványkollégiumra (jelenleg 56 csángó diák lakik
meglehetősen mostoha körülmények közt), illetve azt
is megemlítettük, hogy még 30 olyan moldvai csángó település
van ahol a gyerekek is értenek, beszélnek magyarul,
de nem tudtunk magyar oktatást biztosítani számukra
(luxus 7000 magyar gyereket magyar tanító, tanár nélkül
hagyni).
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy civil szervezetként
közösségi házainkban, székhelyünkön bármely erdélyi
vagy magyarországi politikai alakulatot szívesen látunk,
mindannyiukkal ugyanazt az objektív magatartást tanúsítottuk
és tanúsítjuk a jövőben is: a moldvai csángó közösség
számára, programjaink megvalósítása érdekében támogatást
kértünk és fogunk kérni a jövőben is.
Ferkó Zoltán, a Keresztszülők
a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke, nyár
elején 4000 kilométert kerékpározott a moldvai csángók
magyar nyelvű miséjéért.
Sokan segítettek neki a szervezésben, s az úton is,
lelki erővel, szállással, kísérettel, jó szóval, étellel-itallal,
muzsikaszóval, imával, aggodalommal.
Most megjelenik a könyv,
amelyben Zoltán összefoglalja a zarándokutat. A könyv
útleírás és napló, a 4000 kilométeres kerékpárút idején
megtett belső úthoz illő imákkal és versekkel. A színes
képekkel illusztrált, 160 oldalas könyv útleírás és
napló, a 4000 km-es út idején megtett belső úthoz illő
imákkal és versekkel.
A bemutató helye: Éghajlat
Könyves Kávéház, 1117 Budapest, Karinthy Frigyes u.
9. (a Móricz Zsigmond körtérnél) www.eghajlat.hu
Negyedik alkalommal
rendezte meg az oktatási programban részt vevő gyerekek
népdalvetélkedőjét a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége.
Az egyes falvakban lezajlott elődöntők után 2007. november
17-én Lészpeden gyűltek össze a legügyesebb énekesek
e vidám kedvű megmérettetésre.
A népviseletbe öltözött népes gyerekcsapat magyar- és
énektanáraik kíséretében, hangos énekszóval vonult fel
a lészpedi általános iskolától a helyi kultúrotthonig.
A falubeliek érdeklődve figyelték a szokatlan eseményt,
a frissen felújított kultúrház nézőtere hamar meg is
telt.
Máron Attila lészpedi magyartanár, a vetélkedő házigazdája
nyitotta meg a rendezvényt, majd Hegyeli Attila, az
oktatási program felelőse köszöntötte a gyerekeket,
nézőket és meghívottakat. Nisztor Ilona, pusztinai ének-
és néptánctanárnő vezette a versenyt, biztatásai és
dicséretei a kicsik körében bizony, elkeltek.
A zsűrizést Kallós Zoltán Kossuth-díjas etnográfus vezette,
őt három erdélyi énekszakos tanárnő segítette a döntés
meghozatalában: Gergely Simon Ibolya, Böjte Mária és
Varga Viola. A szakértő zsűri nyilván nemcsak a tehetséget,
hanem a versenyzők felkészültségét és repertoárjuk eredetiségét
is figyelembe vette a díjazáskor. Az alsó tagozatos
diákoknak öt, míg a felsősöknek tíz moldvai népdalt
kellett tudniuk ahhoz, hogy versenybe szállhassanak,
egyet választhatott a versenyző, egy másodikat pedig
az előzetesen leadott listákból a zsűri jelölt meg.
Az értékes díjakat idén a következő diákok vehették
át:
I-IV. osztályosok:
I. díj Csorba Madalina
Julianna - Lészped
II. díj Turbuc Antal - Magyarfalu
III. díj Kósferenc Julianna - Frumósza
Dicséret: Lackó Ilona - Lábnyik
Rádu Mónika - Gajdár
Váta Gábor - Kostelek
Domokos Pál Péter Alapítvány különdíját kapták: Istók
Anna Klézséből és Lackó Ilona Lábnyikból.
Keresztszülő Egyesület különdíját Gradinaru Catalin
külsőrekecsini diák vehette át.
V-VIII. osztályosok:
I. díj Horvát Stefánia
- Gajdár
II. díj Lackó Maricsika - Lábnik
III. díj Tamás Júlia Roxána - Pusztina
Dicséret: Kósferenc Alina - Frumósza
Kotyor Mária - Csík falu
Kocsis Szilvia Larisa - Somoska
A Moldvahon Kulturális
Egyesület különdíját, ill. a Keresztszülő Egyesület
és a Gödöllői Értékvédő Egyesület különdíját Kocsis
Szilvia Larisa somoskai diáklány nyerte el.
A vetélkedő izgalmát
sikerült a helyi gyerekcsapat "Lészpedi Guzsalyas"
című előadásával oldani. Népdalokat, tréfás meséket
és magyarórákon tanult verseket hallhattunk, majd a
színes népviseletbe öltözött gyerekek rövid táncával
zárult a bemutató.
A rendezvény záró mozzanataként a Csíkszeredában továbbtanuló
diákok közül idén a fiúk énekeit-meséit hallgathattuk
meg. A korábbi évek győztese, Kovács Krisztián több
balladát, míg Pusztinka Gyula meséket hozott a lészpedi
közönségnek, a Sapientia EMTE diákja, a pusztinai származású
Szénási Szilveszter meg népdalokkal örvendeztette a
hallgatóságot.
A vetélkedő során hangfelvételt is készítettünk, így
hamarosan a legszebb énekeket CD-n fogjuk megjelentetni.
Köszönjük meghívottjainknak, hogy jelenlétükkel megtisztelték
rendezvényünket. Jelen volt
Dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, Lászlófy
Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke,
Haáz Sándor, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetője,
A Moldvai Magyar Oktatásért Alalpítvány és a Keresztszülők
Egyesületének vezetői, ill. a keresztszülők népes csapata.
A helyi intézmények képviseletében körünkben üdvözölhettük
Flenchea Valentin polgármester urat és Dogaru Silvestru
megyei tanácsost is. Külön köszönet Ionita Monica iskolaigazgatónőnek,
aki egész hétvégére rendelkezésünkre bocsátotta a szükséges
tantermeket. Szokatlanul nyitott és pozitív hozzáállása
példaértékű lehet a Bákó megyei oktatási intézmények
vezetői számára.
A népdalverseny fényét emelte a Pro TV román nyelvű
kereskedelmi televíziós csatorna ismert riportere, Cristian
Tabără jelenléte is. A Lészpeden készült felvételek
nyomán összeállított műsort (Te vezi la ştirile Pro
TV) december 16-án 13.15-kor tekinthetik meg az érdeklődők.
A szombati napot közös tánccal zártuk az iskola magyar
nyelvi tantermében. A legtöbb gyermek elképedve nézte,
hogy van olyan moldvai csángó falu, ahol ilyen is létezik:
külön kabinet a magyaróráknak! A gyermekek a táncban
is fáradhatatlanok voltak, szerencse, hogy volt elég
zenészünk.
Köszönjük a Szülőföld Alap, a Communitas Alapítvány,
az AMMOA, a KEMCSE, a Domokos Pál Péter Alapítvány,
valamint Tündik Tamás támogatását, segítségét.
Pásztor
Gabriella, a román Oktatási Minisztérium államtitkárának csángóföldi
látogatása
2007. november 13-14.-én
kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Pásztor Gabriella
oktatási államtitkár. A látogatás első napján Lábnikban
az államtitkár asszony bábelőadáson vett részt, majd
ezt követően szülőkkel beszélgetett a helyi Gyerekek
Házában.
Szövetségünk kérésére az államtitkár asszony magával
hozta a lábniki tanárok által kért magyar nyelv és irodalom
tankönyveket. Elmondtuk, hogy - bár törvény által előírt
kötelességük - az iskolák a legtöbb csángóföldi településen
nem biztosították a román Oktatási Minisztérium által
is elfogadott magyar nyelvi tankönyveket az I-VIII osztályos
diákok számára (ezt a törvény szerint ingyenesen kapják
a gyerekek).
A szülők többek közt a magyar nyelven való továbbtanulás
lehetőségei felől érdeklődtek, szerették volna tudni,
hogy amennyiben a magyar tannyelvű továbbtanulás mellett
döntenek, gyerekeik milyen feltételek közt lakhatnak
a Szövetségünk által biztosított kollégiumi helyeken.
Elhangzott a szülők részéről az is, hogy Lábnikban,
amióta megépült a közösségi ház magyar kezdeményezésre,
a hatóságok már nem kezelik a lakosságot úgy, mint "senki
kutyáit" (az egyik édesanya fejezte ki így magát),
azaz érezhető a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének
befolyása, támogatása, amely a hatóságokat is sokszor
emberségesebb bánásmódra kényszeríti.
A látogatás második napján az államtitkár asszony -
Hegyeli Attila, az MCSMSZ oktatási felelősének kíséretében
- megkereste Ovidiu Cojocaru megyei főtanfelügyelő urat.
Az oktatás egészére kiterjedő megyei gondok mellett
szó esett a kisebbségek, különösen a magyarság helyzetéről.
A főtanfelügyelő urat kértük, hogy segítsen feloldani
a gajdári és lujziklagori feszültségeket, figyelmeztettük
a pusztinai olasz nyelv anyanyelvkénti oktatásának veszélyeire,
illetve szó esett arról is, hogy bizonyos iskolákban
nem hagyták jóvá a mai napig sem az egyébként még szeptemberben
általa aláírt óraszámokat. Szövetségünk kezdeményezésére
szó esett arról is, hogy az iskolákkal és a tanfelügyelőséggel
is szívesen kötnénk olyan együttműködési megállapodást,
amely lehetővé teszi az MCSMSZ szakemberei számára,
hogy tantestületekben, de akár szülőértekezleteken is
az iskola tanítóival és tanáraival együtt mutassuk be
az anyanyelvi oktatás lehetőségeit, törvény adta jogait.
A főtanfelügyelői látogatás után Gajdárra és Lujzikalagorba
utaztunk, ahol az iskolák vezetőségével tárgyalt az
államtitkár asszony. Mindkét esetben sajnos a pár hónappal
korábban Szövetségünk által már tapasztalt visszautasító,
intoleráns magatartással találta szembe magát az államtitkár
asszony is. Az iskolák vezetői károsnak nevezték a magyar
nyelv iskolai keretek közt való oktatását, de ugyanakkor
biztosították az elöljárót, hogy a törvényes előírásokat
be fogják tartani. Szó esett a gyerekek és szülők megfélemlítéséről
is, ezt azonban mindkét iskola vezetősége természetesen
tagadta. Bár konkrét előrelépést nem hozott, jelenlétével
mégis érzékeltette az államtitkár asszony, hogy nem
adtuk fel e két településen a magyar nyelv iskolai tanítására
vonatkozó kérésünket, tervünket.
2006 júniusában a Moldvai Csángómagyarok
Szövetsége írásban kérte a Diszkriminációellenes Bizottságot,
hogy állapítsa meg: diszkriminálják a moldvai iskolák és tanügyi
szervek a magyarul oktatókat és ez által a magyarul tanulni
vágyó gyerekeket. Akkori érvelésünkben az óraszámok folyamatos
"ellopása", valamint a címzetes tanári állások ügyének
megoldatlansága szerepelt.
2007 novemberében, azaz közel másfél év vizsgálódás után a Bizottság
meghozta döntését: az állam nem diszkriminál.
A kilenc oldalas magyarázkodásban sok minden nem állja meg a
helyét. Míg az óraszámok kérdése a másfél év alatt megoldódott
egyszer, majd ismét problémává vált 2007 szeptemberében, illetve
azóta újra megoldódott, addig a címzetes tanári állások problémája
(diszkriminációja) fennmaradt bizonyos településeken.
Példaként említhetjük a Frumószai Általános Iskola esetét: a
mi álláspontunk szerint igenis diszkriminál a mai napig az iskola
vezetősége azáltal, hogy a 18 órás magyar nyelv és irodalom
katedrát nem hirdette meg címzetes állásként. A címzetes állások
a tanügyben azt jelentik, hogy az illető tantárgy tanítására
alkalmazott tanárt négy évig nem bocsáthatja el az iskola vezetősége,
illetve ami ennél is fontosabb: az illető tanárnak nem kell
minden évben újra és újra vizsgáznia ugyanazon állásra. Frumószán
az elmúlt években folyamatosan nőtt a magyarul tanulni vágyó
gyerekek létszáma (hivatalosan, azaz az iskolai naplókba írt
létszám is nőtt), a jelenlegi gyereklétszám bőven biztosítja
a törvényes kereteket a magyar nyelvi csoportok megalkotásához.
Tehát az iskola vezetősége, ha egyenlő mércével mérte volna
a tantárgyakat és tanárokat, akkor a magyar anyanyelv nevű tantárgyat
címzetesnek, azaz 4 évre érvényesnek kellett volna meghirdetnie.
A Diszkriminációellenes Bizottság azon érve, mely szerint magas
számban vándorolnak a diákok nyugati iskolák fele, egyenesen
nevetséges, hiszen ez esetben minden tantárgy - amelyek esetében
18 órás állások vannak - áldozatul esne ezen migrációnak, és
egyiket sem lehetne címzetes tanári állásként meghirdetni. Hiszen
ha egy gyereket szülei a csángóföldi iskolából mondjuk Spanyolországba
visznek, akkor az a gyerek nem csak a magyarórákról, hanem a
matematika vagy a román órákról is hiányozni fog (márpedig Frumószán
egyetlenegy olyan tantárgy van, melyet 18 órával, azaz teljes
katedrával tanít egy szakképzett tanár, de állását az iskola
nem tekinti címzetes állásnak).
Szövetségünk a közel másfél éve beadott kereset ügyében nem
óhajt fellebbezni, hiszen annak bizonyos része már elévült,
azonban nem zárjuk ki annak lehetőségét, hogy újabb megkereséssel
forduljunk a bukaresti Diszkriminációellenes Bizottsághoz, hiszen
amint fent is bemutattuk, igenis van Csángóföldön diszkrimináció.