A honlapunk

működtetését a

és a

Magyar Emberi Jogok Alapítvány - HHRF támogatja


Click for Bacau, Romania Forecast


Médiapartnerek:

 


 

Created by

Bartha András

 

Copyright © AMCM,

2004-2008

 

 

 

Erdélyi Top 10 - web statisztika, látogatottság mérés

 

ClickLink.ro

 

Szavazás honlapunkra

 

 

IP

Csík - Ciucani

 

Csík faluban tanítok

 

...érkezésemkor egy nagy kék kapun léptem be a csíki magyar iskolába. Beléptem és aggódva léptem át a küszöböt: "te jó ég, remélem az életem itt nem lesz ilyen bizonytalan, mint ezek a lépcsők a kék kapunál". De nem lett, a lépcsők sem bizonytalanok már, sőt azon a nagy kék kapun járok ki-be nap mint nap.
Kolléganőm, egy helyes hölgyemény, aki sokat segített nekem a beintegrálásomba, igaz nem kellett aztán engem sem unszolni, ha valahová el akart vinni. De egymagam is jól boldogultam, eljárogattam templomba, a közösségi helyekre ami tudható, hogy itt Csík faluban a "magazin és az Augustin bodegája", de lassan megismertem a falu apraját nagyját és úgy érzem hogy befogadtak, reggelente iskolába menvén a mezőre siető emberek megállnak és Istentől megáldott jó napot kívánnak, akármilyen sietős is a dolguk, ami számomra erőt ad az itt lévő munkámban.
A csíki I-IV osztályos iskolában is tanítok, ahol a kollégák segítőkészek - és persze tudják azt is, hogy azért bármikor bármilyen helyzetben számíthatnak rám meg a magyar iskolára - és ezt használják persze. A magyar iskolában is visszajárnak hozzám az I- IV osztályos gyerekek meg a két óvódás csoport is, a kis- és előkészítő csoportok is.
Ha lenne is szabadidőm, ugyan mire használnám? Hisz az a szépség az egész tanításban, hogy velük is élsz, velük kelsz, fekszel, velük jársz templomba, az életed részévé válik a falu maga. A falu maga, nagy és kis élőlényeivel.
... velük járok be azon a nagy kék kapun, azon a pár "bizonytalan" lépcsőn is...!

 

Tamás Tünde

 

2008.10.24.

vissza


Ha földrajzilag, és a most oly divatos navigációs rendszer adatbázisa számára határoznánk meg Csík falu helyzetét, akkor a 25,95 hosszúsági és a 46,25 szélességi foknál található. Ám ez nem mond el semmit, arról a szép dombvidékről melynek ölén rejtőzködik ez a picinyke csángó falu. Bákóból, a megyeszékhelyről ma már igazán könnyen elérhető. A közel 30 km-es utat rendszeres autóbuszjáratokon tehetik meg az utazók. Az út érinti Rekecsint, ami a település közigazgatási központja is. Innen már gyalogtúrával is eljuthatunk célunkhoz, Csík faluba. A földutak árkon-bokron keresztül kanyarognak, páratlan látvánnyal kápráztatva el a vállalkozó szellemű felfedezőket. A faluban élők még ma is ezen az úton hajtják a rekecsini piacra a jószágokat. A dombokról visszatakintve a Szeret vize csillan meg. Ez is megér egy gyalogtúrát, Csíktól mintegy másfél-két órányi az út, nyugodt sétatempóban haladva. A folyó és a duzzasztó vize valóságos horgászparadicsom. A domb tetejéről belátható az egész falu, ahogy nyújtózik a hosszú völgyön keresztül.

Közel hatszáz ember él itt, zömében földműveléssel foglalkoznak. A mezőn kukoricát, krumplit, zöldséget termesztenek. A család éves borszükségletét is maguk termelik meg. A kemény munkából a gyerekek is derekasan kiveszik a részüket. Az itt élők templomjáró, katolikus emberek, kiknek a hit átszövi életük minden mozzanatát. A faluban mindenki érti és használja a csángós magyar nyelvet. A felnőttek egymás között ezt a románnal kevert nyelvet használják. A gyermekközösségek nyelve viszont román, bár beszélik és értik a magyart is. A magyartanítás megindulása után rohamosan nőtt a tanulók létszáma, és egyre szebben, választékosabban beszélnek anyáik nyelvén.

Különleges ízvilágú konyhájukat érdemes megkóstólni, sok kruplit, káposztát, babot, kukoricát használnak az ételeik elkészítéséhez. Fűszerezésük különleges, hiszen vadon termett növényeket gyűjtenek, s frissen és szárítva hasznosítják azokat. A házakban kevés kivételtől eltekintve a villany a legnagyobb komfort. A háztartáshoz szükséges vizet a számtalan csurgó valamelyikéről hordják, de mosnak is itt az asszonyok. A gyerekek pedig ide hajtják itatni a teheneket. A látogatókat kissé visszafogottan, de szeretettel látják. Jöjjön el hozzánk, legyen része a csík falusi csángók vendégszeretetében!

 

Ládi Erika tanító

 

2008.07.11.


"Az én szülőfalum Csík, itt nevel az ides anyám, itt ülnek a nyámjaim. Erdő közbe lakunk, a falun a Rákos pataka menen keresztül. Szíp csíki házakban csángó magyarok ülnek, melik erőst dógosok. Mü katolikusok vagyunk, menünk misére. A családokban sok kölyket tartnak. Van magyar iskolája is. Szűvem van hezzája, nem szeretem máshun élni." írja Dávid Velentina, aki a kezdetek óta jár a magyar órákra. És valóban, a csíki emberek hatalmas lokálpatriotizmussal a szívükben beszélnek a falujukról. Büszkék arra, hogy minden nehézség ellenére,a dombok ölelte moldvai csángó faluban élhetnek.
Az itt működő magyar iskola az évek folyamán sok változáson, fejlődésen ment keresztül.
A falu szinte minden gyermeke kapcsolatban áll a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége által létre hozott oktatási programmal. Az alsótagozatos gyermekek az iskolai oktatásban is tanulhatják anyanyelvüket, heti három órában. A délutáni, iskolánkívüli foglalkozások tizenkét csoportjában pedig 127 gyermek ismerkedik nyelvünk szépségeivel, tiszteletben tartva a csángó magyar nyelvet. Kézművesség alapjai mellett újra tanítjuk a moldvai csángók dalait, táncait. Az itt szőtt-fűzött karkötők, kalárisok már sok örömöt adtak a gyermekeket támogató keresztszülőknek és a hozzánk látogató vendégeknek is. Egri fellépésünk alkalmából is a gyermekek alkotásaiból vittünk ajándékot a bennünket meghívó polgármesternek és a felavatott fertálymestereknek.
Ének- és tánctudásukat a rendszeresen megrendezett táncházban kamatoztathatják tanítványaink, ahol együtt ropja a falu apraja-nagyja.
"Kisbakancsosainkkal" felfedező utakra indulunk a környéken, egyre messzebb merészkedve a falutól. Az idei évben indult "főzőiskola" egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gyermekek és az asszonyok körében is. Ez jó alkalmat teremt a két magyar konyha összevetésére, és egy kiadós "tanácsolásra", asszonyi beszélgetésre is.
A csíki gyermekek jól szerepelnek tantárgyi és népdalvetélkedőkön. A versmondó versenyeken is "dobogóra állhatnak".
A keresztszülőktől kapott virágmagok elültetése, a virágoskert gondozása szintén sok gyermeket mozgósított.
A "házimozinak" is mindig sok látogatója van. A rendszeresen megújuló filmkészletünk változatosságot garantál ezen a területen is.
Az idei évben is lehetőséget kaptunk magyarországi táborozásra. A keresztszülők összefogásának eredményeként egy fényképezőgéppel lettünk gazdagabbak, aminek segítségével programjainkról képes beszámolókat készíthetünk. Köszönet érte!
Valentina gondolatát idézem újra "szűvem van hezzája" szeretek itt élni, dolgozni.

 

Ládi Erika

 

2008.07.11.


Eszterkereszt a csíki határban

 

Lassan gyülekeznek a gyermekek a Magyar Ház udvarán. Aggódva szemléljük az ég alján az egyre növekvő, egyre sötétebb "homályt". Ne félj! - biztatnak, - már szól a harang!
Nem lesz vihar és felszentelődik a kereszt!
Így is lett, kisütött a nap és a gyereksereg neki indul a határnak.
... Néhány hete, egy séta alkalmával találtunk egy megrongálódott feszületet. Megpihentünk a tövében, gyönyörködtünk az alattunk elterülő völgyek szépségében, az idelátszó csíki templomban, és a Szeret csillogó vizében.
- Vajon ki képes megrongálni egy keresztet? Újat kéne csináltatni!
A gondolatot a gyermekek tenni akarása követte. Leszedték a régi feszületet. Őrizd meg, nem szabad eldobni! - figyelmeztetnek.
A nagyobb fiúk lefestették a keresztet tartó vasoszlopot.
A csíksomlyói búcsúban vásároltunk egy szép keresztet, amit a gyermekek egész nap magukkal hurcoltak és a Babba Mária áldását is kérték rá.
Az új feszület felhelyezése nem volt egyszerű feladat, a lelkes, bár szaktudás híján lévő csapatunknak. A faluban élő Márkus Mihály sietett segítségünkre, így a szentelést megelőző estére minden a helyére került.
S most itt állunk újra a dombtetőn, ragyogó napsütésben a pap bácsira várva, a gyermekek keresztje alatt.
Julian Pascariu, a falu plébánosa jókedvűen, mosolyogva közelít a gyerekek felé. Pillanatokra a szava is elakad, látva a táj szépségét. Rögtönzött földrajz órát tartva hívja fel az apróságok figyelmét szűkebb patriótájuk ismeretére, szeretetére, megbecsülésére. Gyermekkori élményeit felelevenítve, nevetgélve mesél kalandozásairól szülőfaluja határában.
Imára hívja a gyermekeket és megszenteli a keresztet. A rövid szertartás alatt Isten oltalmát kéri a falu dolgos embereire, fáradságos munkájuk gyümölcsére. Kéri az Egek Urát, adjon a kereszt alatt álló gyermekeknek erőt, egészséget, lehetőséget a becsületes életre. Végül annak az örömének ad hangot, hogy Isten szabad ege alatt egy új helyen, rózsafüzérrel a kezükben imádkozhatnak a gyermekek.
A szertartás végén a magunkkal hozott mezei virágokból kötött csokrokkal díszítjük az Eszterkeresztet.

 

Ládi Erika csík falusi tanító


2008.05.30.

Csík faluban dolgozom
Ládi Erika beszámolója

 

Pár hete még azt sem tudtam, létezik Csík falu, most meg zavartan állok a konyha ajtóban. Zavarban, mert egy kis leányka kiabál a megnyitott kapuban, és nem értem, miért nem jön be. - Hát kend nem mondta, gyűjjek bé! - hangzik a válasz.
Különös szokások, számomra ismeretlen köszöntések, eddig nem ízlelt ételek, gyönyörű, soha nem hallott énekek, magyar, de mégis ismeretlen szavak, kifejezések.
Az első nap telve izgalommal, tapogatózó ismerkedés, és ezernyi kérdés.
A nevem annyira idegen az itteni fülnek, hogy a gyermekek Rekává "keresztelnek".
Tanulok és tanítok! Minden nap egy ajándék ennyi mindig mosolygó tanítvány között. A foglalkozások igen vidámra sikerednek, hiszen ha nem értjük egymást, rajzolunk, mutogatunk, és egymást néha túlkiabálva értelmezzük az elhangzott szavakat. És persze sokat, nagyon sokat nevetünk.
Lassan megismerve őket, életüket nem is értem honnan az erő, mely élteti derűjüket.
A falusiak szeretete, érdeklődése segítségemre volt a beilleszkedésben. Ételeimet, magammal hozott szokásaimat óvatos kíváncsisággal méregették. A templomban is megtaláltam a helyem, nem nézhették "árvaságomat" és maguk közé ültettek.
A grázsdon álló szóbát (kályhát), már közösen sikároltuk újjá az asszonyokkal, hogy helye legyen az együttes főzéseinknek, ők csángósul, én magyarosan készítem az ételeket. Hiszem ez közelebb hoz egymáshoz bennünket, és felfedezhetjük közös gyökereinket.
A gyermekekkel sétálgatva a faluban megtapasztalom lokálpatriotizmusnak olyan természetes megkötő erejét, melyet eddig soha sehol nem láttam.
Mindennapjaink lassan, de nem eseménytelenül telnek. Mindig van mit tenni, hol levelet fordítani, írni, verset, éneket tanulni, vagy csak egyszerűen beszélgetni, tanácsolni.
Hamarosan ránk köszönt a tél, vajon mit hoz számunkra!?

 

Ládi Erika


2007.11.16.

 

Csík faluban a 2005/2006-os tanítási év biztatóan indult, a falubeliek kedvesen fogadtak minket, új magyartanárokat. A gyerekek nagy lelkesedéssel kezdtek neki az új tanévnek tele reménységgel és kíváncsisággal, vajon az az új tanév, új tanítók mit rejtegetnek számukra.
2005 szeptemberétől az állami iskolában is megkezdődtek a magyar anyanyelvórák 22 gyerekkel (ebből nyolc IV. osztályos és tizennégy III. osztályos). Egy kicsit nehezen indult minden, hisz egy alsó tagozatos diáknak nem könnyű reggel fél 7-kor felkelni.
Nem kis meglepetésünkre egyre több gyerek iratkozik be magyarórára, a gyereklétszám folyamatosan gyarapszik, ami nem kis dolog egy olyan eldugott kis faluban, mint Csík. Jelneleg nagyjából 80 gyerek jár heti három alkalommal anyanyelvi foglalkozásokra iskolában és iskolán kívül, azaz délutáni fakultatív órákra, melyet kolleganőmmel, Szádeczky-Kardoss Csillával felváltva tartunk.
A faluban nagyon szépen beszélgetnek magyarul, első találkozáskor még egy kicsit bizonytalanok, de amikor meghallják, hogy magyarul beszélünk, barátságosabbak, kíváncsibbak lesznek az emberek.
Nekünk, tanítónőknek csak jó tapasztalataink vannak a gyerekekkel való foglalkozás tekintetében, meg a faluval való kapcsolatunkban is.
Nagyon reméljük, hogy nem csak a kezdet, hanem a folytatás is ilyen pozitív lesz, és a tanév végén lesz mivel büszkélkednünk.

Adja Isten, hogy így legyen.

 

Bende Edit, Csík falusi tanítónő

 

A Csík falusi oktatási program háza

   

 

* * *

 

Csík egész pontosan a 25,95 hosszúsági és 46,25 szélességi foknál található. Lakossága a 1992-ős népszámlálás adatai szerint, 493 főt számlált, ebből 492 volt katolikus. Csík mintegy 20 percnyi járásra van Klézsétől, és mintegy félórányi menetelésre a Szeret folyótól. Persze ösvényeken, árkon-bokron keresztül.
Dél fele a legközelebbi község Külsőrekecsin. A két falu egymás fele nyújtózkodik, Csík felső végéből Külsőrekecsin alsó szegletéig 10 percet tesz meg gyalog az ember, de Csík alsó szegletéből Külsőrekecsin felső végéig másfél órát is kell kutyagolni.
Adminisztratív szempontból Csík Nagyrekecsin községhez tartozik. Rekecsin - Bákó 27 km, a két helységet a nagyon jó minőségű E 85-ös út köti össze.
Csíkból Bákóba jutni kétféleképpen lehet. A Mokányok völgyéből induló földúton át Dózsába (Gheorghe Doja), onnan alkalmival lehet bemenni a városba. Nagyrekecsin község fele az ember átmegy Berengyesten és Gâşteni-en (ez utóbbi zömében cigányok lakta falucska). Ez az út aszfaltozott és nem is olyan szörnyű. És ha az ember már kitért szerencsésen az E 85-ösre, akkor felszusszanhat, a kocsija megúszta.
A falu egy csodaszép völgyben fekszik. Gödörben, ahogy a helybeliek mondják. Van villany, de semmi egyéb komfort. Az emberek földműveléssel foglakoznak, a kertben termesztett zöldségeken kívül főleg szőlőt és kukoricát honosítottak meg.
Csík a székelyes csángó falvak jellegzetességeit viseli. A magyart a gyerekeken kívül mindenki beszéli és használja, tehát a felnőttek egymás között magyarul, a gyerekekkel már románul beszélnek. A gyerekek értik a csángó dialektust, de nem használják.
2004 őszétől indult iskolánkívüli magyar oktatás a faluban. A gyereklétszám 70 körül mozgott.
A csíkiak is részt vettek a csíksomlyói búcsún, a rekecsini Regina Pacis iskolaközpont alapkőletételén. A gyerekek számára kirándulást szerveztünk Brassóba; útközben megtekintettük a kézdivásárhelyi múzeumot, Brassóban felmentünk a Cenkre, körbejártuk a várost és vasárnap a Szent Kereszt templom úrnapi körmenetén vettünk részt. E templom főleg a brassói csángók erőfeszítéseiből épült fel.

 

 

vissza a lap tetejére