A Hármasoltár lépcsőin üldögélünk. A Nyereg most üres, teljes szépségében megmutatkozik. Tegnap még többszázezer ember imádsága töltötte be a Somlyó hegyet. Fáradtan, de könnyű szívvel, lélekkel adjuk át magunkat frissen szerzett élményeinknek.
Péntek éjjelen indultunk útnak. Maroknyi csíki csapatunk most először vehet részt a csíksomlyói búcsúban. A gyermekek izgatottsága rám is átragad!
A Moldvai csángók zászlaja alatt énekszóval indulunk a hegyre. A hatalmas tömegben Madalina izgatottan fedezi fel az egri fertálymesterek küldöttségét. Örömük akkor válik teljessé, mikor a százráncú köpönyegen meglátják az általuk készített nemzeti színű kokárdát.
A csángó misén feléjük áradó végtelen szeretet, a sok-sok fénykép, a dicsérő szavak zavarba ejtik őket, nem tudnak mit kezdeni vele.
Elcsigázva várjuk a hajnalt, nem is sikerül mindenkinek ébren maradni. Reggeli után megjárjuk a keresztutat, imádkozunk a szenvedő Jézus kápolnájában. Térdet hajtunk a Napba öltözött Szűzanya előtt. A Csík falunak szánt keresztet könyörögve érintik Isten Anyjához, segítséget kérve, remélve.
-Úgy megkönnyebbedtem - sóhajt fel Máriusz - mint a szent gyónás után!
-Jövőre mi is megjárjuk hajnalban a keresztutat és belenézve a napba, talán megláthatjuk a galambot is!- fogadkozik kis csapat.
-Úgy legyen!

Ládi Erika, Csík falu

A csíksomlyói Szűz Mária minden évben csodát tesz, többet is, de egyről biztosan tudok, mert a búcsú, a minden magyarok összefogása neki mindig sikerül, ha csak egy napra is.
Lészpedről 57-en zarándokoltunk az idén Csíksomlyóra, ebből nyolc anyuka, egy apuka, hat anyóka és egy apóka, akik a 41 gyereket segítettek összefogni. A költségeket Baksza Pálné Békési Zsuzsanna vácrátóti keresztanya segítségével teremtettük elő még tavaly nyáron, mikor a gyerekek náluk táboroztak, és minden este ellátogattunk a környék templomainak egyikébe. Az így "összeénekelt" támogatásokból fedeztük az útiköltséget teljes mértékben, ezúton is köszönet, ismételten, azoknak, akik lehetőséget adtak a lészpedieknek, hogy ott legyenek ezen a csíksomlyói csodán.
Már éjszaka háromkor elindultunk Lészpedről és valamivel hat óra után már megérkeztünk Csíksomlyóra. Itt a lészpedi enyhe éghajlattal ellentétben szinte metsző hideg fogadott, de mire a csapat megpihent és átöltözött népviseletbe, hogy a nyeregbe kimenjünk, már kisütött a nap, majd a meredek kapaszkodó végleg meggyőzőtt mindenkit arról, hogy levesse magáról a kabátkát. Kifele a gyerekek örömmel énekelték a "Mária tiszteletére" és a "Nyíljon ki szüvetekben" kezdetű egyházi énekeket, de a Miatyánk és Üdvözlégy Mária megtanulásával is készültek. A szentmise alatt máris tanúi lehettünk a második csodának, amit csodák-csodájára nem sokan vettek észre. Elsötétedett az ég, majd esni kezdett, de csak gyengéden, szinte simogatóan. Az egybegyűltek szemben az oltárral, jobbról vonultak el a földet seprő nehéz viharfelhők, balról meg kacagott a nap, fényben úszott Alcsík egész dombvidéke. A nyeregből senki nem mozdult, előkerültek az ernyők és folytatódott a szentmise.
Este hat órára a Csángó misére mentünk, sajnos most már népviselet nélkül, hisz azokat elverte a csendes eső. Itt hatalmas tömeg és újabb zápor fogadott, nagy nehezen sikerült csak a csobotfalvi templomba bejutni. Ezután a gyerekek szabadon kóricálhattak, ismerkedhettek a kegytemplommal és környékével. Estére már a magyarfalusi gyerekekkel együtt játszották az "Adj király katonát!". Következett az éjféli mise, így a hajnali keresztútjára csak két bátor jelentkezőnk maradt. Éjszaka rettenetes hideg volt. Vasárnap a reggeli mise után indult a csapat vissza a Gyimeseken keresztül, ahol bizony szűknek bizonyult az átjáró a honfoglaló magyaroknak, ezért több, mint egy órára teljesen leállt a forgalom ezen a Moldva-Székelyföld átjárón.
Azt mondták, a csíksomlyói Máriától lehet kérni. Mi is kértünk. Azt kértük, hogy mihamarabb telket vásárolhassunk Lészpeden a magyar oktatási program részére.

Márton Attila, lészpedi magyartanár

Magyarfaluból 44 gyerek 6 felnőtt kíséretében részt vett idén a pünkösdi zarándoklaton.
Szombat reggel csángó népviseletbe öltözve a lészpedi, küls?rekecsini és pusztinai zarándokokkal együtt a Szent Péter templomtól keresztaljával mentünk ki a Kis- és Nagysomlyó közötti nyeregbe, ahol meghallgattuk a szentmisét.
A legkellemesebb élményt a felnőttek és a gyerekek legtöbbjének is a szombat esti csángó mise jelentette. A zsúfolásig telt templomba sajnos a gyerekeknek egy része nem jutott be, pedig ez nekik szólt.
Hálás köszönet Csillik László keresztszülőnek az utazási költségek fedezéséért.

Gál Vera, magyarfalusi tanárnő