Beszámoló
a Moldvai Csángó Oktatási Programról

 

Oktatási programunk már ötödik éve működik a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. Az öt év alatt a gyerekek és tanárok létszáma megsokszorozódott, a kezdeti két falu helyett ezt a tanévet már 12 faluban kezdtük el. Mindaz, amit még néhány évvel ezelőtt elérhetetlennek tartottak sokan, mára valósággá vált: tíz moldvai csángó faluban a hivatalos állami iskolában is tanítjuk a magyar nyelvet mint anyanyelvet heti három órában összesen 461 gyereknek. Ezekben a falvakban az oktatás bevezetése többet jelentett egyszerű magyaróráknál. Szinte mindenütt kulturális élet is kötődik hozzá, azaz érezhetően megjelent a faluban a magyar értelmiség: a tanárok puszta jelenléte, segítsége, magatartása is befolyással van a falu népére, hiszen az elmúlt ötven évben a magyarok legfeljebb látogatóba érkeztek a csángó falvakba. Ma már állandósult jelenlétünk és ez sok felnőttnek is erőt adott.

 

És mégis mindez nagyon kevés. A moldvai katolikusok még ha beszélik is a magyar nyelvet nem úgy magyarok, ahogyan a Kárpát-medencében ez megszokott. Ők Trianon előtt is határon túli magyarságnak számítottak, kitéve a román hatóságok kénye-kedvének. A hosszú ideig tartó és ma is folytatódó asszimilációs törekvéseknek nem tudott ellenállni sem az ötvenes években pártvonalon megszervezett, 5-6 évig muködő magyar oktatás, sem a mi oktatási programunk. Ehhez több időre és több energiára van szükség. A jelenlegi tizenkét település mellett további legkevesebb 25 faluban lehetne valamilyen szintű oktatást szervezni. És nem csak lehetne, hanem kell is, mert ezekben a falvakban a gyerekek még beszélik vagy legalább értik a magyar nyelvet, de a következő generáció már nem valószínű, hogy továbbviszi ezt a nyelvet, ezt a kultúrát.

 

Tanév:	2000/2001		2001/2002		2002/2003		2003/2004		2004/2005
Település	Állami iskolában	Iskolán kívüli foglalko- zások	Állami iskolában	Iskolán kívüli foglalko- zások	Állami iskolában	Iskolán kívüli foglalko- zások	Állami iskolában	Iskolán kívüli foglalko- zások	Állami iskolában	Iskolán kívüli foglalko- zások
Buda	-	-	-	X	X	X	X	X	X	X
Csík falu	-	-	-	-	-	-	-	-	-	X
Diószén	-	-	-	X	-	X	-	X	X	X
Frumósza	-	-	-	-	-	X	X	X	X	X
Klézse	-	X	-	X	-	X	X	X	X	X
Külsőrekecsin	-	-	-	X	-	X	X	X	X	X
Lábnik	-	-	-	-	-	-	-	X	X	X
Lészped	-	-	-	-	-	X	X	X	X	X
Magyarfalu	-	-	-	-	-	X	X	X	X	X
Pusztina	-	X	-	X	X	X	X	X	X	X
Somoska	-	-	-	X	-	X	X	X	X	X
Trunk	-	-	-	X	-	X	-	X	-	X

Iskolán kívüli és a hivatalos állami iskolában zajló magyar nyelvű foglalkozások
az oktatási program kezdetétől máig

 

Oktatási programunk jelenleg moldvai településeken csak 14 éves korig foglalkozik a gyerekekkel. Akik a nyolcadik osztály után szeretnének magyar nyelven továbbtanulni – mivel Moldvában nincsen egyetlen magyar középiskola sem – Székelyföldre mehetnek kilencedik osztályba. Ebben a tanévben 104 ösztöndíjas diákunk van, kik Csíkszeredában, Gyimesfelsőlokon, Bukarestben, Udvarhelyen tanulhatnak oktatási programunk segítségével. Csíkszeredában két szakképzett tanár nevelőként, felzárkóztató tanárként segít a diákoknak a nyelvi, tudásbeli lemaradást pótolni, hogy minél könnyebben integrálódhassanak az általuk választott magyar tannyelvű iskola közösségébe.

 

A továbbtanulás tekintetében azonban talán még szomorúbb a helyzet mint a kisebb diákok esetében, ugyanis a nyolcadik osztály elvégzése után a gyerekek nagy hányada sem románul sem magyarul nem tanul tovább, azok száma pedig akik az érettségit is megszerzik elenyészően kevés.

 

Becslésünk szerint hozzávetőlegesen kilencezer olyan diák van Bákó megyében, aki beszéli vagy legalább érti még az ősei nyelvét, de román tannyelvű iskolába jár, a fenti adatok igen kicsikké válnak: 461 gyerek ki elemi iskolában heti 3 órában tanulja a magyart, hozzávetőlegesen még 400 gyerek ki egyelőre csak az iskolán kívüli foglalkozásokon találkozik a magyar betűvel, illetve 103 gyerek ki magyar tannyelvű iskolában folytatja középszintű tanulmányait. Ha összeszámoljuk, akkor oktatási programunk ily módon a 9000 magyar nyelvű gyereknek 9/10-ét még nem is érinti.

 

Az eddigi tapasztalatok szerint spontán módon nem fognak kialakulni a magyar nyelvű foglalkozások ezekben a falvakban. Ehhez magyar értelmiségi beavatkozásra van szükség. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségnek közös oktatási programja e céllal lett létrehozva. Ma már tudjuk, hogy nagyobb léptékkel, nagyobb erővel kell közelítenünk a csángóföldi oktatás kérdéséhez: ki kell terjesztenünk még több falura az iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokat, illetve létre kell hoznunk Moldvában egy magyar középiskolát. Az idő sajnos nem nekünk dolgozik, egy-két évtized elteltével már nagyon nehéz lesz a kimaradást pótolni, a legtöbb érintett faluban akkor már csak idegen nyelvként taníthatjuk a magyar nyelvet. Ezért kell most cselekedni, még időben megteremteni egy igazi oktatási hálózatot.

Bákó, 2005 január

Hegyeli Attila, a moldvai csángó oktatási program felelőse

 

 

vissza a lap tetejére