Tartalmi beszámoló a Moldvai Csángó Oktatási Programról
2005-2006-os tanév

Előzmények
A most lezáruló tanév oktatási programunk hatodik tanévének a végét jelenti. 2000-ben egyesek kivitelezhetetlennek, mások vakmerőségnek vagy éppen szélmalomharcnak tartották azon ötletünket, hogy moldvai csángó falvakban kezdjünk el először iskolán kívüli foglalkozások keretében, majd az iskolákban is magyar nyelvű foglalkozásokat szervezni a gyerekeknek. Akkor még nem tudtuk, hogy pontosan mekkora feladatra is vállalkozunk, de egyet láttunk, hogy sok faluban a gyerekek is értenek még, beszélnek még magyarul, azaz "csángósan", ahogyan ők nevezik a magyar nyelvnek az errefelé hallható számunkra nagyon értékes és szép dialektusát.
Hat év alatt sikerült megtapasztalni, hogy milyen ütemben lehet előrehaladni a gyakorlatban, melyek a legsúlyosabb fékező tényezők és melyek azok a módszerek, amely mentén a szervezést tovább kell vinni. De a gyakorlati jellegű tapasztalaton túl felgyűlt egy jelentős oktatás-módszertani, pedagógiai tapasztalat is. Láttuk azt is, hogy minden esetben az iskolán kívüli foglalkozások által tudtunk továbblépni és bevezettetni az állami iskolákba a magyar nyelv tanítását. (lásd 1. sz. melléklet)
Az elmúlt hat év magával hozta azt is, hogy át kellett vennünk a tanítványaink továbbtanulási, ösztöndíjazási rendszerét is, melyet korábban a Domokos Pál Péter Alapítvány szervezett. Így már harmadik éve, hogy a Csángó Oktatási Program égisze alatt tanulhatnak a Csíkszeredában, Bukarestben, Gyimesfelsőlokon és Udvarhelyen tanuló, az idei tanévben összesen 93 ösztöndíjasunk.

 

Iskolán kívüli foglalkozások a 2005/2006-os tanévben
A hivatalos iskolai kereteken kívüli, a tanórák után tartott és a helyszín szempontjából is az iskolától elváló foglalkozásokat az idén is minden olyan moldvai csángó faluban tartottunk, ahol vannak magyarórák, ahová sikerült bevezetni a magyar nyelvű foglalkozásokat. Az 2. sz. mellékletben is jól látható, hogy minden olyan tanár, aki az MCSMSZ keretében dolgozott a csángó oktatási programon ebben a tanévben iskolán kívüli foglalkozásokat is tartott.
Azokon a településeken, ahol idén először szervezzük meg az oktatást, egyedüli lehetőségként az iskolán kívüli foglalkozások keretében lehetséges a kezdés. A moldvai csángó falvakban úgy tűnik, hogy hiába van már precedens az előző évekből, nem válik az iskolák, a tanári kar vagy éppen a helyi tanácsok prioritásává a magyar nyelvű tevékenységek bevezetése, elkezdése. Így minden új helyszín, új falu esetében sajnos elölről kell kezdeni a szervezést is, de a felvilágosító, informáló kampányt is, nem alapozhatunk arra, hogy pl. a szomszédos falvakban már lezajlott hasonló folyamat nyomán a hatóságok megértőbbek, a szülők informáltabbak lettek volna. Ez nagy mértékben a helyi média és a klérus elutasító magatartásából is fakad, hiszen évek óta negatívan viszonyul a média is, de a helyi "hírközlésért" felelős papság is a magyar nyelv tanításának ügyéhez. Így nem jut el vagy negatív fényben és torzítva jut el az ezzel kapcsolatos információ egy-egy moldvai csángó faluba, közösségbe, családba.
Ebben a tanévben sikerült mégis elindítanunk az iskolán kívüli oktatást Gajdár faluban, illetve Bákó városában is, ahol a következő tanévtől az iskolában is beindulhat a magyar nyelv oktatása egy kis csoport részére, hiszen összegyűlt az ehhez szükséges számú kérvény.
Az iskolán kívüli foglalkozásokat minden eddigi oktatási helyszínünkön megőriztük, hiszen ez a feltétele annak, hogy az illető településen újabb iskolai oktatási kérvények is összegyűljenek. Nincs egyetlen olyan település se még, ahol minden magyarul tudó gyerek beiratkozott volna az iskolai magyarórákra is, ezért szervezési szempontból is fontos, hogy az "utánpótlás" az iskolai magyarórákon részt vevő gyerekek számának növelése érdekében is fenntartsuk minden helyszínen az iskolán kívüli órákat (lásd a 3. sz. mellékletet). Ugyanakkor az oktatási tartalmak miatt is fontosnak látjuk az iskolán kívüli órákat: Csángóföldön az iskolában csupán heti 3 órában van egyelőre lehetőség a magyar nyelv tanulására román tannyelvű iskolákban, így szükséges iskolán kívüli tevékenységek keretében olyan többletet nyújtani a diákoknak, amely által legalább részben bepótolható az iskola román tannyelvűségéből fakadó hátrányok. Továbbá fontos az is, hogy a gyerekek többsége nem első osztálytól kezdte a magyar nyelv tanulását, hanem valamely nagyobb osztályos korában kapcsolódott be ebbe a folyamatba. Így számukra is minél több olyan alkalmat kell teremtenünk, ahol gyakorolhatja a magyar írást-olvasást, illetve magyar nyelvi környezetbe kerülhet, ahol elvárják tőle, hogy magyarul beszéljen, hogy megtanulja a helyes kódváltást a román és magyar nyelv közt.
Az iskolán kívüli tevékenységek további nagy előnye, hogy majdnem minden településen sikerült megszerveznünk a moldvai csángók hagyományos táncainak, énekeinek, muzsikájának az oktatását. A magyar betűvetés mellett nagyon fontos, hogy legyen ennek az oktatási programnak gondja arra, hogy a saját kultúrát is továbbadjuk a gyerekeknek, hiszen ez sem történik meg magától és automatikusan, ahogyan még egy-két generációval ezelőtt átadták a nyelvvel együtt a táncot, az éneket is. Ahogyan a nyelv esetében is tanáraink fokozott figyelmet fordítanak az illető falu nyelvjárásának továbbadására, megőrzésére, így a táncban, énekben is ügyeltünk arra, hogy ne más vidékek hasonló értékeit tanítsuk, hanem elsősorban helybeli oktatókkal az illető településen hagyományos folklórt, szellemi kultúrát.
Iskolán kívül válik lehetségessé a magyar nyelvű imádságok, egyházi szövegek és énekek tanítása is. Jelenleg sehol nincsen Moldvában magyar nyelvű mise, de úgy érezzük, hogy a vallási téren való előrelépésnek egyik alapvető feltétele a liturgikus szövegek ismerete a gyerekek, fiatalok körében.
Egy másik vonatkozása az állami oktatáson túlmutató tevékenységeknek a különböző falvak gyerekeinek összekapcsolása, a közös rendezvények és "erőpróbák" szervezése, mely a közösségi tudatnak, az összetartozás hangsúlyozásának egyik legfontosabb eszköze: alább részletesen is felsoroljuk azokat a versenyeket, rendezvényeket, kirándulásokat, melyeket az iskolán kívüli tevékenységek keretében szerveztek a tanárok gyerekek részére.
Hasonlóan közös, az egyes falvak határain túlmutató munka a Reverinda nevű gyereklap szerkesztése, melyet gyerekek írnak, tanáraik csupán szerkesztik és újra eljuttatják mindazok számára, akik magyarórákra járnak. A már második éve megjelenő gyereklapot 700 példányban, ettől a tanévtől kezdődően színes nyomással, lapszámonként 12 oldalon adjuk ki havonta. Minden lapszámban vannak olyan feladatok kezdőknek és haladóknak, melyek jól használhatóak a magyar nyelvű foglalkozások megtartásában, de a gyerekek otthon is gyakorolhatják tudásukat. A gyerekek íráskészsége a Reverinda lapszámaiban is jól látható módon sokat fejlődött az elmúlt években.

 

Iskolai magyarórák a 2005/2006-os tanévben
Az előző években szervezett iskolán kívüli foglalkozásoknak, a tanáraink kitartó munkájának köszönhetően az idei tanévet úgy kezdhettük, hogy 725 diákunk tanulhatta az állami iskolában a magyar nyelvet. Az érvényben levő oktatási rendelkezések szerint román tannyelvű iskolában is tanítható az "anyanyelv" nevű tantárgy, amely óraszáma heti 3 órában van meghatározva és ún. főtantárgyként kerül a tanintézmények órarendjébe és helyi tantervébe. Mindez azonban csak azokra a gyerekekre vonatkozik, kiknek a szülei az előző tanév folyamán írásban kérték a magyar nyelv anyanyelvkénti tanításának bevezetését az iskolában. Az iskolai tanórák hetenkénti száma a beiratkozott gyerekek függvényében falvanként változik, azonban nincs még egyetlen olyan oktatási helyszínünk sem, ahol az iskolában tanuló összes csángó gyerek be lenne iratkozva a magyarórákra. Az utóbbi években folyamatosan nőtt az iskolákban a magyar nyelvet tanulók százaléka az iskola összlétszámához viszonyítva, de valószínűleg rövidtávon még nem érhető el az, hogy a teljes iskola tanulja a magyar nyelvet. Bizonyos településeken több mint 50%-os mára a beiratkozottak aránya, mégis sok család még idegenkedik, fél vagy egyszerűen közömbös a gyerek magyar nyelvre való taníttatása iránt.
Sajnos továbbra sem konfliktusmentes az állami iskolák és magyartanárok viszonya. Sok iskolában igyekeznek kiszorítani, kiközösíteni tanárainkat a tantestületből, az igazgatóságok pedig ebben a tanévben is több helyszínen próbálták megakadályozni az újabb csoportok indulását, a tanévkezdés is rendkívül nehéz volt, de a későbbiekben is folyamatos zaklatásnak és elutasításnak voltak kitéve a gyerekek és tanárok egyaránt. Szinte "megszokottá" vált az, hogy egyes tanárok más tanórákon megszégyenítik a magyar órára járó diákokat, negatívan beszélnek osztályfőnökök, tanítónők, igazgatók a szülőknek a magyar nyelvórákról, illetve megpróbálják lebeszélni őket az újabb kérvények benyújtásáról. Mindezekkel magyarázható az is, hogy a tanévet megkezdő 725 diákból lemorzsolódtak év közben is, így a tanév végén a 12 csángóföldi iskolában, ahol tanítjuk a magyar nyelvet mindössze 661 diák lett lezárva.
Az iskolai magyarórákkal kapcsolatosan gond az is, hogy nincs a Bákó Megyei Tanfelügyelőség keretében olyan szakirányító, magyar kisebbségi felelős, aki állami státusza által felhatalmazott lenne a magyarórák szervezési vagy tartalmi kérdéseivel foglalkozni. Ebben a tanévben az Oktatási Minisztérium megbízásából azonban mégis sikerült megszervezni egy a szomszédos Hargita megyéből érkezett magyar szaktanfelügyelő segítségével történő átfogó ellenőrzést és szakmai tanácsadást. Dáné Szilárd szaktanfelügyelő szerint úgy az iskolai mint az iskolán kívüli tevékenységek eredményesnek mondhatóak, de a jövőben szükség lehet a meglévő tanterv újragondolására, bővítésére (hiszen az a kezdő csoportokra vonatkozóan készült 5 évvel ezelőtt), illetve a már meglévő Csángó Szöveggyűjtemény mellett más olyan speciális oktatási segédeszköz (nem feltétlenül tankönyv) kialakítására, mely a tanárok munkáját segítheti, valamiféle mankót jelenthet a napi munkában (pl. feladatgyűjtemények, tantárgyankénti szakszótár stb.).

 

Rendezvények, kiemelkedő események a tanév folyamán
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanév folyamán vagy éppen a szünidőben legyenek olyan közös rendezvények, ünnepélyesebb alkalmak az oktatási program életében, mely részben a tanároknak szakmai felkészítést, szervezési útmutatást, másrészt a diákoknak együttlétet, összetartozás-érzést sugározzon. Ezek a versenyek vagy rendezvények ugyankkor a többségi nemzet felé jó alkalmak felmutatni létezésünket, eredményeinket.

Tanártalálkozók: a tanév során igyekeztünk havonta megtartani tanári össze-jöveteleinket, melyek során mindig más-más helyszínen gyűlhetünk össze megbeszélni közös dolgainkat, de ugyankkor bátorítani egymást. A tanárok számára ezek az összejövetelek a szakmai hozadékukon túl arra is alkalmasak, hogy így tanáraink láthatják, nincsenek egyedül, egy csapat részeként végzik a munkájukat még akkor is, ha néha úgy tűnik, hogy egyedül vagy esetleg még egy tanártársával az illető faluban csepp a tengerben.
Az idei tanévben a következő alkalmakkor és helyszíneken tartottunk tanártalálkozókat:

• 2005. október 8. - Csík falu
• 2005. november 11. - Külsőrekecsin
• 2005. december 2. - Frumósza
• 2006. január 28. - Lészped
• 2006. április 1. - Somoska
• 2006. május 13. - Kostelek
• 2006. június 9. - Gajdár

 

II. Szeret-Menti Népdalvetélkedő
2005. november 12-én második alkalommal sikerült megszervezni a Szeret-Menti Népdalvetélkedőt, ezúttal Külsőrekecsinben, a helyi kultúrházban.

 

III. Frumószai Szavalóverseny
Minden faluból két-két diák szállt versenybe, egy kisebb és egy nagyobb, V-VIII. osztályos tanuló. A versválasztásban és tanulásban természetesen magyartanáraik segítettek nekik.

Magyar anyanyelvi tantárgyverseny - Bákó, 2006. február 27.
Idén szervezzük meg már haramadszor a Bákó megyei magyar nyelvi tantárgyversenyt moldvai csángó gyerekek részére. A Bákó Megyei Tanfelügyelőséggel közösen szervezett eseményre 13 moldvai csángó faluból érkezett 4-4 diák, kik a következő kategóriákban versenyeztek: kicsi kezdők, kicsi haladók, nagy kezdők és nagy haladók.
A megyei tantárgyverseny nyomán két legügyesebb diákunk, az első díjasok elmehettek a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyre - országos szakasz.
2006. február 18-án részt vettünk a Budapesten rendezett Csángó Bálon. Ennek a rendezvénynek az idei évben részünkről az volt a nagy újdonsága, hogy minden faluból magunkkal vittük az illető település igazgatóit, illetve egy tanfelügyelő is velünk tartott. Ez által szerettük volna a román nyelvű értelmiség, pedagógustársadalom részére bemutatni azt, hogy Románia határain kívül milyen nagy érdeklődést mutatnak a csángó kultúra értékei iránt, serkentve őket is ez által, hogy a kultúra megőrzésére vonatkozó törekvéseinkben ha nem is partnerek, de legalább ellenségek ne legyenek.

 

Az év folyamán diákjaink több kiránduláson vehettek részt:

• november 21-23 közt a frumószai és pusztinai diákok Budapesten vendégszerepeltek
• április 7-én a lészpedi gyerekek Pécsett szerepeltek,
• április 22-én az országos népdalversenyen vettek részt Kolozsváron a helyi népdalvetélkedőnk nyertes diákjai,
• április 23-án Kosteleken kosaras bált szerveztünk, ahol a tanáraink által összeszervezett tánccsoport is fellépett
• április 23-24-én Sepsiszentgyörgyön a Szent György Napok alkalmából felléptek és részt vettek az egész rendezvénysorozaton a külsőrekecseni gyerekek és a továbbtanulók táncos csoportja is.
• Május 18-20 közt Szombathelyen szerepeltek a pusztinai tanítványaink Nyisztor Ilona vezetésével
• Május 21-én a somoskai diákok tölthettek közös kirándulás révén egy egész napok a Bákói szabadidőparkban magyartanáruk vezetésével.
• Június 3-4-én az idei csíksomlyói búcsún is jelen voltak egy-egy autóbusszal a magyarfalusi, pusztinai, frumószai valamint a külsőrekecseni tanítványaink
  

 

A Csángó Oktatási Program szerves részeként szervezzük nyári táborainkat is, amely keretében több mint 450 diák vesz részt:

 

• Július 18-28. Szeged, 20 gyermek Szász Csilla magyartanárral
• Június 18-25. Válaszúti Népzene, Néptánc és Kézműves Tábor I. Válaszút, 9 gyermek Lábnyikból Orbán Attila magyartanárral
• Június 17-23. Balatonboglár, 5 gyermek Lészpedről Márton Attila magyartanárral
• Június 20-július 5. Tata, a frumószai szavalóversenyen nyert tábor, 5 gyerek, kísérő Rosu Anna
• Június 25-július 3. Szatmár, 45 gyermek Kostelekről, Klézséről, Budáról, Somoskáról, Külsőrekecsinből, Csíkból, Magyarfaluból Bende Edit és Csiszár Júlia magyartanárokkal
• Június 28-Július 4. Budapest, 20 továbbtanuló gyermek Ferencz Éva magyartanárral
• Július 2-9. Guzsalyas Kézműves Tábor I. Előpatak, 10 gyermek Magyarfaluból
• Július 2-9. Válaszúti Népzene, Néptánc és Kézműves Tábor II. Válaszút, 10 budai gyermek Botezatu Victoriával
• Július 5-16. Siófok, 20 gyermek Somoskáról Egyed Zsuzsánna, Benke Paulina magyartanárokkal
• Július 8-17. Balatonalmádi, 20 gyermek Lábnyikból Orbán Attila magyartanárral
• Július 11-20. Nagykörü, 26 gyermek Külsőrekecsinből Szász Csilla magyartanárral
• Július 7-10. Márkosfalva Falunapok, 12 gyermek Csíkból Bende Edit magyartanárral
• Július 17-22. Bolyai Nyári Akadémia Temesvár, az oktatási program 14 tanára
• Július 23-augusztus 6. Velence-Székesfehérvár, 38 gyermek Magyarfaluból, Gajdárból Csiszár Júlia, Kovács Melánia, Farkas-Ferencz Gabriella, Farkas-Ferencz Endre magyartanárokkal
• Július 24-30. Garabonciás tábor Szováta, 20 gyermek Somoskáról, Lábnyikból Benke Paulina magyartanárral
• Július 24-29. Terény, 40 gyermek Csíkból, Lészpedről, Klézséről, Budáról, Somoskáról Both Bernadette, Márton Attila magyartanárokkal
• Július 24-30. Válaszúti Családi Népzene, Néptánc és Kézműves Tábor Válaszút, 10 gyermek Diószénből, Trunkból Kosztándi Tímea magyartanárral
• Július 30-augusztus 6. Guzsalyas Kézműves Tábor II. Előpatak, 10 gyermek Frumószáról Horváth Dénes és Ozsvár Erzsébet magyartanárokkal
• Augusztus 6-13. Somoskai Napok gyerektábora Somoska, 25 gyermek Magyarfaluból, Gajdárból, Diószénből Kosztándi Tímea, Farkas-Ferencz Gabriella, Farkas-Ferencz Endre magyartanárokkal, Házigazdánk: Istók Angéla
• Augusztus 6-13. Válaszúti Népzene, Néptánc és Kézműves Tábor Válaszút, 10 továbbtanuló gyermek
• Augusztus 17-26. Keszthely, 40 pusztinai és frumószai gyermek
• Augusztus 19-26. VIII. Csángó Oktatás-módszertani tábor a moldvai magyar nyelvű oktatás tanárainak Szováta, falvanként 3 gyermek részvételével
• Augusztus 14-21. Budapest 40 klézsei, budai és diószéni gyerek Both Bernadette kiséretével

 

Terveink, a következő tanév előkészítése

A következő tanévre három fontosabb gondolat mentén szeretnénk szervezni az oktatási programot:
a. Szükséges volna az iskolai magyarórák számának növelése, az idei tanév során leadott 390 új kérvény alapján. A 4. sz. mellékletből is kiderül azonban, hogy a jelenlegi heti 121 magyaróra helyett csupán 104-et hirdetett meg a Tanfelügyelőség annak ellenére, hogy a valós igény az új kérvényeket is beszámítva 183 óra lenne. Ezért is, illetve a meghirdetett órák státusza miatt (nem válhat címzetes tanárrá egy magyartanár) az MCSMSZ a bukaresti székhelyi Diszkriminációellenes Bizottsághoz fordult. Reméljük, hogy a tanévkezdésig sikerül javítani ezen a helyzeten.

b. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az iskolán kívüli tevékenységeket bővítenünk kell úgy földrajzilag mint a már meglévő oktatási helyszínek tekintetében. Van még legalább 30-35 olyan falu, ahol a gyerekek értik vagy beszélik a magyar nyelv ezen regionális változatát, de még nem sikerült megkezdeni a magyar nyelv oktatásának semmiféle folyamatát. Ezekben a falvakban minden év késés nagy veszteséget jelent, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a nyelvi asszimiláció ha nem is fordult meg, de legalábbis stagnálni látszik azokon a településeken, ahol masszívan jelen van az oktatási program. A már kialakított oktatási helyszíneken pedig azért kell bővítenünk és megerősítenünk az iskolán kívüli tevékenységeket, hogy elérhessük mihamarabb azt a célt, mely szerint az iskolában órarend szerint minden gyerek tanulhatja majd a magyar nyelvet, ennek azonban előfeltétele, hogy a gyerekeket és szüleiket iskolán kívüli tevékenységeink által meggyőzzük mindennek a fontosságáról. Ugyanakkor nem mellékes kérdés az sem, hogy amennyiben csak az iskolai magyarórákra támaszkodva folytatjuk a munkát, könnyen előfordulhat, hogy az alacsony bérezés miatt (ha nem lesz egy kiegészítő jövedelme tanárainknak az iskolán kívüli programból), mely elsősorban az óraszámból és a tanárok nem közalkalmazotti státusából fakad, nem lesznek megfelelő tanárok ezekben a falvakban.

c. A továbbtanuló gyerekek ösztöndíjazása, kollégiumi és étkeztetési költségeiknek fedezése továbbra is célunk kell, hogy legyen, hiszen azok akik elkezdték tanulmányaikat valamely magyar tannyelvű középiskolában, remélhetőleg be is kell fejezzék azt, a szülők anyagi helyzete miatt azonban ez a Szövetség hathatós segítsége nélkül nem válhat valósággá.

 

Finanszírozási kérdések
Az előző években folyamatosan támogatta oktatási programunkat a Kulturális és Oktatási Minisztérium egyaránt. Ez a minden évben növekvő támogatás meghozta gyümölcsét, hiszen mára egy átfogó oktatási rendszerünk van, amely rendelkezik szakemberekkel és egy olyan szervezési kerettel, amely képes a magyarul tanulni vágyó Bákó megyei gyerekeket integrálni első osztálytól az érettségiig.
A finanszírozási keret a következő években két tendencia mentén kellene változzon:
részben csökkenő tendenciát mutathat középtávon, hiszen azokban a falvakban, ahol az iskolai oktatás részeként megerősödhet a magyar nyelv tanítása, ott a tanári bérekkel kapcsolatos kiadások csökkenhetnek, de ehhez még néhány évnek el kell telnie, hogy a tanügy ezeken a településeken címzetes magyartanári állásokat hirdessen meg.
növekvő tendenciát kellene mutasson már rövidtávon ahhoz, hogy földrajzilag kiterjeszthető legyen a jelenlegi 15 helyszínről még további 25-30 helyszínre az oktatás szervezése (amely természetesen a továbbtanulók számának növekedésével is járna)

 

Bákó, 2006. június 21.

Hegyeli Attila - oktatási programfelelős

 

vissza a lap tetejére