Nagypatak
- Valea Mare
Nagypataki
évkezdés
Pont
három hete egy szép napsütötte délutánon érkeztem meg ebbe a faluba,
most pedig ennyivel később ülök itt az ablak előtt és nézem az
esős őszt. Nem telt el sok idő, de az annál tartalmasabban, mint
pl. a megérkezés öröme, látogatás a házigazdáknál, berendezkedés,
a nagypataki búcsú, latolgatás, vajon hány gyerek fog jönni, az
első órák, az első tanártalálkozó.
Alig egy hónap eltelte után bátran állíthatom, hogy egyre többen
tudnak rólunk a faluban. A nagyobb érdeklődést nyilván én váltom
ki, hisz Varga Máté, a párom már a tavalyi évet is itt töltötte,
ami azért is hasznos, mert nem kellett a teljes ismeretlenbe jönni,
és előlről kezdeni, hanem tudjuk hogy kik jártak tavaly, és kire
számíthatunk idén, kiket lehetne még tanítani, és vajon sikerül-e
elindítani a furulya és táncoktatást.
Én megismerkedtem a faluval, az itteni emberekkel, a gyerekekkel,
először nézője, majd aktív résztvevője voltam a megtartott óráknak.
Az első héten még kevésnek mondható volt a gyereklétszám. Ebben
a faluban egyébként sincs iskolai magyaroktatás, csak háznál tartunk
órákat. Aztán egyre jobban kezdtek szállingózni, és ez a tendencia
még most is folytatódik nagy örömünkre. A nagypataki gyerekek
lelkesek, bár a magyar nyelvi ismeretük nem tökéletes, de passzív
tudásuk maglepően jó. Erre kitűnő példa, ami a héten történt az
egyik óra alatt. Először jött hozzánk egy új kislány, Lidia. Egész
órán meg sem szólalt, de látszott hogy érti, miről beszélünk.
Majd játszottunk és azt a kiszámolót mondtuk el, hogy "egy,
kettő, három, te vagy az én párom". Ezt a kislány tökéletes
kiejtéssel, első hallás után visszamondta! Az ilyen élmények mindig
lendületet adnak a munkának, és remélem sok ilyenben lesz még
részem.
A tavalyi "botránynak"
szerencsére semmi nyomát nem látom. Ami pedig jelenleg lefoglalja
minden időnket, az az új "szóba" (kályha) építése, amit
remélünk legkésőbb szerdán befűthetünk ebben az októberi hidegben.
Ezúton köszönjük a tavaly itt dolgozó Maczó Balázsnak, aki a falufelelősünk
lett, hogy a szükséges pénz egy részét előteremtette egy jótékonysági
est szervezésével.
Turcsik Magdolna, nagypataki
tanító
2008.10.13.
vissza
Tisztelt
Ismeretlen Segítők!
Mi, nagypataki tanárok, ezen az
új oktatási helyszínen december eleje óta toborozzuk a gyermekeket
az iskolán kívüli magyar nyelvű órákhoz. Örömmel mondhatjuk, hogy
a csángó gyermekek szép számban, és igen nagy lelkesedéssel jönnek
az óráinkra. Lassan az általános feltételek jó része teljesült,
így végre átköltöztethettük a foglalkozásainkat a már igencsak
kinőtt a konyhából a "klasszába", vagyis az osztályterembe.
Azzal a problémával fordulok a
keresztszülők népes segítőkész táborához, hogy szeretnénk - a
gyerekek kérésének eleget téve - csángó furulyát ("szültüt")
illetve táncokat tanítani. Ehhez azonban nem rendelkezünk megfelelő
technikával. Konkrétan valamilyen, a laptophoz csatlakoztatható,
viszonylag nagyobb teljesítményű hangszórókra lenne szükségünk,
illetve ha lenne rá anyagi fedezet, akkor tudnánk nekik megfelelő
hangszereket vásárolni.
Amennyiben valaki valamilyen úton-módon
segíteni tud, kérem, jelezze az alábbi email-címek valamelyikén:
vargamma@gmail.com vagy
nagypatak@csango.ro
Találkozzunk személyesen a Csángó
Bálon, vagy a tanár-keresztszülő
találkozón, Budapesten.
2008.01.25.
vissza
Déli
csángók az oktatási programban
- Bemutatkozik Nagypatak -
A Bákótól alig hat kilométerre,
délre fekvő település, a Szeret egyik jobb oldali mellékpatakjának,
a Nagy-pataknak a nevét örökölte. A falu első írásos említése
1641-ből való. A mai Nagypatak (Valea Mare) közigazgatásilag a
vele szomszédos Forrófalva (Faraoani) községéhez tartozik. Négy
részből áll: Alszeg, Felszeg, Szőlőpatak (Valea Dragă) és Hegyoldal
(Costiţa).
A tudomány a falubeli moldvai csángó közösséget történeti forrásokra
hivatkozva, illetve kulturális jegyeit, hagyományait, és legfőképpen
nyelvhasználatát vizsgálva, a középkori eredetű un. déli csángó
etnokulturális csoportba sorolja. Ennek legfőbb ismertetője az
un. sz-ezés, amikor is az s hangot következetesen sz-nek ejtik
( pl. Isten - Iszten, füles - filesz, som - szom
stb.), míg a cs-t pedig gyakran c-nek ( pl. kicsit messze - messzecke).
A faluba az 1948-as román tanügyi reform keretében bevezették
a magyar nyelv anyanyelvi oktatását a helyi iskolában. Az 50-es
évek közepére azonban ez a kezdeményezés a román nacionalizmus
áldozatául esett, azóta egészen mostanáig nem tanulhattak a nagypataki
gyermekek magyarul sem írni sem olvasni. Ennek köszönhetően a
legfiatalabb generációk magyar nyelvi ismerete a minimálisra csökkent.
A mai helyzet nagyjából az, hogy a kb. 2600 helybéli lakos több,
mint háromnegyede érti és használja a magyar nyelv e még moldvai
szinten is kiveszőben levő dialektusát, azonban a gyermekek magyar
nyelvi ismerete csak passzív tudásként van jelen. Egymással és
szüleikkel jórészt románul beszélnek.
Ezen a helyzeten szeretnénk változtatni. Egyelőre az iskolán kívüli
magyar nyelvű oktatással indítunk. A tavalyi év során két gajdári
tanítónk, Farkas Ferencz Endre ás Gabriella jártak át heti egy-egy
alkalommal foglalkozásokat tartani. Sikerüket látva a Moldvai
Csángómagyarok Szövetsége házat bérelt a falu központjában, ahol
a felújítási munkákat lassan magunk mögött hagyva, november második
hetétől megkezdődhetnek a rendszeres magyar nyelvű fogalakozások.
Akit bármilyen egyéb információ érdekel, vagy segíteni szeretne,
hogy Csángóföldnek ezen a különleges kultúrájú falujában minél
eredményesebb legyen a magyar nyelvű oktatás, annak ajánljuk a
nagypatak@csango.ro email
címet.
Varga Máté és Maczó Balázs
nagypataki tanítók
2007.11.08.
vissza
vissza a lap tetejére
