Az
"Observatorul
de Bacau"
május-i számában
egy oldalas
cikk jelent
meg "
Umiliti in
propria tara"
(Megalázva
a saját országunkban)
címmel. A
cikk a lábnyiki
gyerekek ingyenes
orvosi kivizsgálását
tárgyalja,
persze teletűzdelve
szándékos
ferdítéssel.
Megtudhatjuk
a cikkből,
hogy egy magyarországi
önkéntes orvoscsoport
Gyimesbükkre
érkezett,
az MCSMSZ
pedig megszerezte
a Megyei Tanfelügyelőség
engedélyét
ahhoz, hogy
a magyar
órákra járó
gyerekek egy
kirándulás
keretében
elmehessenek
a kivizsgálásra
a helyi igazgatónő
és magyar
tanár kíséretében.
A szerző,
D. Mindirigiu
sérelmezi
azt, hogy
csak a magyar
órákat látogató
gyerekeket
vizsgálják
ki, az ortodox
gyerekeket
pedig nem.
Feltesz egy
érdekes költői
kérdést is:
"Vajon
Attila utódai
tisztábbak,
mint a románok?"
Nagyon megalázónak
tartja azt
is, hogy az
orvosok pont
Magyarországról
jönnek. Szerinte
úgy a lábnyiki
emberek, mint
a szerkesztőség
tagjai is
keserű szájízzel
maradtak a
kirándulás
után.
A cikkben
egyetlen mondatot
találtam,
ami megfelel
a valóságnak.
Éspedig azt,
hogy az orvosok
tényleg Magyarországról
jöttek, habár
voltak köztük
erdélyi származásúak
is. Ezek az
orvosok nagylelkűen
felajánlották,
hogy moldvai
csángó gyerekeket
is megvizsgálnak,
sőt, az utazási
költséget
is megtérítik.
Az MCSMSZ
vezetőségének
végül is Lábnyikra
esett a választása,
mivel ez az
egyik leghátrányosabb
helyzetű falu.
Első perctől
úgy gondoltuk,
hogy az összes
iskolás gyereket
elvisszük.
A helyi igazgatónő
és a tanárok
egyet is értettek
a javaslattal,
viszont a
megyei tanfelügyelőség
mindent megtett,
hogy megakadályozzon
tervünk kivitelezésében.
Kétheti kemény
munkába, lótás-futásba,
folyosókon
való álldogálásba
került, mire
végülis megkaptuk
az engedélyt.
Lázasan készülődtünk
és közben
izgultunk,
hogy hány
gyerek fog
eljönni. Kedden,
május 16-án
reggel nagyon
jó volt látni,
hogy nem hiába
fáradoztunk,
111 gyerek
várta, szülők
kíséretében,
a buszok érkezését.
Nagyon sok
kolléga is
eljött, sőt,
volt olyan,
aki a feleségét,
gyerekét is
elhozta. A
körzeti orvosnő
is eljött.
Persze, a
111 gyerek
között voltak
olyanok is,
akik nem járnak
magyarórákra,
a sokat emlegetett
4 ortodox
gyerek is
velünk tartott.
A kollegák
jól érezték
magukat, a
gyerekek úgyszintén.
Az orvosok
sok betegséget
találtak,
a súlyosabb
eseteket tovább
követik és
segítik.
A helybeliek
keserű szájízéről
meg csak annyit,
hogy hazaértünkkor
alig győztük
hallgatni
a sok hálálkodást... Orbán Attila,
lábnyiki magyartanár
*
Újabb
"falugyűlés"
zajlott
le Gajdárban
a polgármester
indítványára
2006. április
2-án a vasárnapi
mise után.
A témát
még mindig
a faluban
elindítandó
magyar anyanyelvi
oktatás
szolgáltatta.
Az esemény
közvetlen
előzménye,
hogy a Moldvai
Csángómagyarok
Szövetségének
képviseletében
Benke Pável
(az egyesület
egyik alelnöke)
ismét látogatást
tett Vasile
Dumitru
polgármester
úrnál a
sănduleni-i
községházán.
A polgármester
úr iktatószámmal
ellátva
átvette
az MCSMSZ
alapokmányainak
fénymásolatát,
valamint
hivatalos
tájékoztatását
a gajdári
magyar oktatás
elindításáról.
Mindezek
után a vasárnapi
misét követően
ismét elmondta
a falu lakosságának,
hogy nem
adott semmiféle
engedélyt
a tanítás
folytatásához
(a hatályos
törvények
értelmében
ilyen engedélyt
nem is kell
kérnünk
a helyi
hatóságoktól)
és burkoltan
utalt rá,
hogy megakadályozza
az MCSMSZ
házbérlését
a faluban.
*
2006.
február 5-én
a polgármester
indítványára
és a helyi
római katolikus
pap segédletével
Gajdár (Coman)
faluban a
vasárnapi
nagymise után
a faluban
egyfajta "népgyűlést"
hívtak össze,
melyen a polgármester
úr kifejtette,
hogy a Moldvai
Csángómagyarok
Szövetsége
valamiféle
illegális
oktatási tevékenységet
szándékszik
a faluban
szervezni.
Elmondta a
falut lakó
csángó embereknek,
hogy ez egy
illegális
szervezet
illegális
tevékenysége,
amelyben ha
részt vesznek,
akkor maguk
is az illegalitásból
veszik ki
részüket,
és így a törvény
előtt felelhetnek
tettükért.
Ebből a falu
népe azt értette,
hogy gyerekeiket
nem küldhetik
magyarórára.
Előzmény:
a Moldvai
Csángómagyarok
Szövetsége
megkereste
a község polgármesterét,
Vasile Dumitru
urat (a községközpont
egy másik
faluban van
- Sanduleni-ben
-, Gajdár
"oda
tartozik",
nem gajdári
lakós a község
előljárója),
elmondtuk,
hogy egyelőre
iskolán kívüli
majd iskolai
magyar nyelvű
tevékenységet
szeretnénk
a teljesen
katolikus
csángó faluban
kezdeményezni
a megyében
már működő
13 hasonló
helyszín mintájára.
Elmondtuk,
hogy mindennek
mi a legális
háttere és
eddigi gyakorlata,
illetve bemutattuk
a szövetség
alapokmányait,
melyeket fénymásolatban
át is akartunk
adni (de nem
fogadta el).
A polgármesteri
irodában lezajlott
tárgyalás
után hozzá
is fogtunk
a szervezéshez:
két tanárt
alkalmaztunk,
illetve kerestünk
egy albérletet
a tanárok
és az oktatás
számára a
faluban. A
polgármester
úr megígérte,
hogy amennyiben
ez téma lesz
valamely közösségi
alkalom során,
a Szövetséget
is meghívja
oda. Nem így
történt. Polgármester
úr a gyülés
után felkereste
azt a családot,
aki a tanárokat
befogadta
és lebeszélte
ezen döntésükről.
Párhuzam:
ezekben
a napokban
mutatták
be Brüsszelben
a Made in
Romania
című filmet
(rendezte
Vitézy Zsófia),
mely a csángóföldi
oktatásra
hívta fel
a figyelmet
Európa politikai
fővárosában.
A román
politikusok,
de a központi
média és
a közvélemény
is felháborodással
vette tudomásul,
hogy a film
rossz fényben
szeretné
feltűntetni
országunkat
és az integrációt
veszélyezteti
ez a hazug
beállítás,
miszerint
Moldvában
a csángó
kisebbség
jogait nem
tiszteli
az állam,
félelem
és büntetés
honol még
mindig.
Ugyan a
filmet Romániában
senki sem
látta, de
köztéma
volt hosszú
napokon
át. Bár
valójában
a film nem
a csángók
elnyomásáról
szól, sőt
mégcsak
nem is román-
vagy Románia-ellenes,
mégis kiválóan
alkalmas
volt arra,
hogy a nemzetközi
és romániai
közvélemény
figyelmét
erre az
ügyre irányítsa.
*
2006.
január 27-én
a Román Akadémia
kolozsvári
FolklórIntézetében
(Arhiva de
Folclor) bemutatták
Ion H. Ciubotaru
Catolicii
din Moldova.
Universul
culturii populare
című könyvének
harmadik kötetét.
A rendezvényt
megnyitotta
prof. Ion
Cuceu, a kolozsvári
intézet igazgatója,
majd az eseményt
levezette
Cornel Cadar
plébános,
a könyv szerkesztője.
Az ünnepség
keretében
a kötetet
méltatta Dumitru
Pop, kolozsvári
nyugalmazott
egyetemi professzor
és Petru Gerghel,
Jászvásár
római katolikus
püspöke. A
szerző szakmai
eredményeit
és a jászvásári
néprajzi intézetet
Ion Cuceu
mutatta be.
A 657 oldalas
nagyformátumú,
fényképekkel
és román nyelvű
folklórszövegekkel
gazdagon illusztrált
kidványt a
Jászvásárott
műküdő Presa
Buna kiadó
adta ki, kinyomtatására
pedig a Tipografia
Vaticana-ban
került sor.
Az eseményen
résztvett
a kolozsvári
görög-katolikus
püspök is.
A
magyar szerzőkkel
erős hangnemben
polemizáló
kötet voltaképpen
a katolikusok
kalendáris
szokásainak,
az emberélet
fordulóihoz
kötődő hagyományainak,
valamint zenés
folklórjának
elemzésével
a moldvai
csángóság
román eredetét,
a román etnikai
és nemzeti
közösséghez
való tartozását
szándékszik
bizonyítani.
(prof.
Pozsony Ferenc)
*
2005.
októberében
Horodnic Adrian
bákói tanfelügyelő
Magyarfaluban
ellenőrzést
tartott és
megállapította,
hogy illegálisan
tartják ott
a magyarórákat.
Azzal érvelt,
hogy semmilyen
dokumentum
nem igazolja,
hogy a falu
anyanyelve
a magyar lenne,
ezért nem
szabad ezt
a tantárgyat
az iskola
órarendjébe
foglalni,
meg is tiltotta
a helyi magyartanárnak,
Kovács Melániának,
hogy a katalógusba
jegyeket írjon.
Megjegyzendő,
hogy Kovács
Melániát ugyanazon
bákói Tanfelügyelőség
nevezte ki
írásban magyartanárnak
ebbe az iskolába
két hónappal
korábban.
*
A
Ziarul de
Bacau, Bákó
megyei napilap
a 2005. november
25-i lapszámában
Anton Martin
álnéven/művésznéven
közölt írásában,
melynek címe:
Bűnös hallgatás
ismét előveszi
a régi lemezt,
mely szerint
a magyarok
"nyereg
alatt puhított
húst ettek".
*
2005.
november 29-én
a iaşi-i római
katolikus
püspökség
levélben közölte,
hogy nem fogadja
el azt a határozatot,
melyben az
Országos Diszkriminációellenes
Tanács (országos
állami szerv)
elmarasztalta
az egyházmegye
vezetését
a moldvai
csángók által
kért magyar
nyelvű szertartások
megtagadásáért.
Az egyházmegye
vezetői úgy
tekintik,
az állami
hivatalok
nem szólhatnak
bele az egyház
életébe. Cornel
Cadar, az
egyházmegye
sajtófelelőse:
"Közöltük,
hogy az alkotmány
és a törvények
értelmében
az egyházi
felekezetek
nem kapnak
utasításokat
az állami
intézményektől
- részletezte
a szóvivő.
- Ezek legfennebb
javaslatokat
tehetnek.
Így hát az
ottani uraknak
felül kell
vizsgálniuk
a döntésüket."