Köszöntjük a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége honlapján!

A honlapunk

működtetését a

és a

Magyar Emberi Jogok Alapítvány - HHRF támogatja

Médiapartnerek:

Created by

Bartha András

Copyright © AMCM,

2004-2008

No comment

*	Az "Observatorul de Bacau" május-i számában egy oldalas cikk jelent meg " Umiliti in propria tara" (Megalázva a saját országunkban) címmel. A cikk a lábnyiki gyerekek ingyenes orvosi kivizsgálását tárgyalja, persze teletűzdelve szándékos ferdítéssel. Megtudhatjuk a cikkből, hogy egy magyarországi önkéntes orvoscsoport Gyimesbükkre érkezett, az MCSMSZ pedig megszerezte a Megyei Tanfelügyelőség engedélyét ahhoz, hogy a magyar órákra járó gyerekek egy kirándulás keretében elmehessenek a kivizsgálásra a helyi igazgatónő és magyar tanár kíséretében. A szerző, D. Mindirigiu sérelmezi azt, hogy csak a magyar órákat látogató gyerekeket vizsgálják ki, az ortodox gyerekeket pedig nem. Feltesz egy érdekes költői kérdést is: "Vajon Attila utódai tisztábbak, mint a románok?" Nagyon megalázónak tartja azt is, hogy az orvosok pont Magyarországról jönnek. Szerinte úgy a lábnyiki emberek, mint a szerkesztőség tagjai is keserű szájízzel maradtak a kirándulás után. A cikkben egyetlen mondatot találtam, ami megfelel a valóságnak. Éspedig azt, hogy az orvosok tényleg Magyarországról jöttek, habár voltak köztük erdélyi származásúak is. Ezek az orvosok nagylelkűen felajánlották, hogy moldvai csángó gyerekeket is megvizsgálnak, sőt, az utazási költséget is megtérítik. Az MCSMSZ vezetőségének végül is Lábnyikra esett a választása, mivel ez az egyik leghátrányosabb helyzetű falu. Első perctől úgy gondoltuk, hogy az összes iskolás gyereket elvisszük. A helyi igazgatónő és a tanárok egyet is értettek a javaslattal, viszont a megyei tanfelügyelőség mindent megtett, hogy megakadályozzon tervünk kivitelezésében. Kétheti kemény munkába, lótás-futásba, folyosókon való álldogálásba került, mire végülis megkaptuk az engedélyt. Lázasan készülődtünk és közben izgultunk, hogy hány gyerek fog eljönni. Kedden, május 16-án reggel nagyon jó volt látni, hogy nem hiába fáradoztunk, 111 gyerek várta, szülők kíséretében, a buszok érkezését. Nagyon sok kolléga is eljött, sőt, volt olyan, aki a feleségét, gyerekét is elhozta. A körzeti orvosnő is eljött. Persze, a 111 gyerek között voltak olyanok is, akik nem járnak magyarórákra, a sokat emlegetett 4 ortodox gyerek is velünk tartott. A kollegák jól érezték magukat, a gyerekek úgyszintén. Az orvosok sok betegséget találtak, a súlyosabb eseteket tovább követik és segítik. A helybeliek keserű szájízéről meg csak annyit, hogy hazaértünkkor alig győztük hallgatni a sok hálálkodást... Orbán Attila, lábnyiki magyartanár
*	Újabb "falugyűlés" zajlott le Gajdárban a polgármester indítványára 2006. április 2-án a vasárnapi mise után. A témát még mindig a faluban elindítandó magyar anyanyelvi oktatás szolgáltatta. Az esemény közvetlen előzménye, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviseletében Benke Pável (az egyesület egyik alelnöke) ismét látogatást tett Vasile Dumitru polgármester úrnál a sănduleni-i községházán. A polgármester úr iktatószámmal ellátva átvette az MCSMSZ alapokmányainak fénymásolatát, valamint hivatalos tájékoztatását a gajdári magyar oktatás elindításáról. Mindezek után a vasárnapi misét követően ismét elmondta a falu lakosságának, hogy nem adott semmiféle engedélyt a tanítás folytatásához (a hatályos törvények értelmében ilyen engedélyt nem is kell kérnünk a helyi hatóságoktól) és burkoltan utalt rá, hogy megakadályozza az MCSMSZ házbérlését a faluban.
*	2006. február 5-én a polgármester indítványára és a helyi római katolikus pap segédletével Gajdár (Coman) faluban a vasárnapi nagymise után a faluban egyfajta "népgyűlést" hívtak össze, melyen a polgármester úr kifejtette, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége valamiféle illegális oktatási tevékenységet szándékszik a faluban szervezni. Elmondta a falut lakó csángó embereknek, hogy ez egy illegális szervezet illegális tevékenysége, amelyben ha részt vesznek, akkor maguk is az illegalitásból veszik ki részüket, és így a törvény előtt felelhetnek tettükért. Ebből a falu népe azt értette, hogy gyerekeiket nem küldhetik magyarórára. Előzmény: a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége megkereste a község polgármesterét, Vasile Dumitru urat (a községközpont egy másik faluban van - Sanduleni-ben -, Gajdár "oda tartozik", nem gajdári lakós a község előljárója), elmondtuk, hogy egyelőre iskolán kívüli majd iskolai magyar nyelvű tevékenységet szeretnénk a teljesen katolikus csángó faluban kezdeményezni a megyében már működő 13 hasonló helyszín mintájára. Elmondtuk, hogy mindennek mi a legális háttere és eddigi gyakorlata, illetve bemutattuk a szövetség alapokmányait, melyeket fénymásolatban át is akartunk adni (de nem fogadta el). A polgármesteri irodában lezajlott tárgyalás után hozzá is fogtunk a szervezéshez: két tanárt alkalmaztunk, illetve kerestünk egy albérletet a tanárok és az oktatás számára a faluban. A polgármester úr megígérte, hogy amennyiben ez téma lesz valamely közösségi alkalom során, a Szövetséget is meghívja oda. Nem így történt. Polgármester úr a gyülés után felkereste azt a családot, aki a tanárokat befogadta és lebeszélte ezen döntésükről. Párhuzam: ezekben a napokban mutatták be Brüsszelben a Made in Romania című filmet (rendezte Vitézy Zsófia), mely a csángóföldi oktatásra hívta fel a figyelmet Európa politikai fővárosában. A román politikusok, de a központi média és a közvélemény is felháborodással vette tudomásul, hogy a film rossz fényben szeretné feltűntetni országunkat és az integrációt veszélyezteti ez a hazug beállítás, miszerint Moldvában a csángó kisebbség jogait nem tiszteli az állam, félelem és büntetés honol még mindig. Ugyan a filmet Romániában senki sem látta, de köztéma volt hosszú napokon át. Bár valójában a film nem a csángók elnyomásáról szól, sőt mégcsak nem is román- vagy Románia-ellenes, mégis kiválóan alkalmas volt arra, hogy a nemzetközi és romániai közvélemény figyelmét erre az ügyre irányítsa.
*	2006. január 27-én a Román Akadémia kolozsvári FolklórIntézetében (Arhiva de Folclor) bemutatták Ion H. Ciubotaru Catolicii din Moldova. Universul culturii populare című könyvének harmadik kötetét. A rendezvényt megnyitotta prof. Ion Cuceu, a kolozsvári intézet igazgatója, majd az eseményt levezette Cornel Cadar plébános, a könyv szerkesztője. Az ünnepség keretében a kötetet méltatta Dumitru Pop, kolozsvári nyugalmazott egyetemi professzor és Petru Gerghel, Jászvásár római katolikus püspöke. A szerző szakmai eredményeit és a jászvásári néprajzi intézetet Ion Cuceu mutatta be. A 657 oldalas nagyformátumú, fényképekkel és román nyelvű folklórszövegekkel gazdagon illusztrált kidványt a Jászvásárott műküdő Presa Buna kiadó adta ki, kinyomtatására pedig a Tipografia Vaticana-ban került sor. Az eseményen résztvett a kolozsvári görög-katolikus püspök is. A magyar szerzőkkel erős hangnemben polemizáló kötet voltaképpen a katolikusok kalendáris szokásainak, az emberélet fordulóihoz kötődő hagyományainak, valamint zenés folklórjának elemzésével a moldvai csángóság román eredetét, a román etnikai és nemzeti közösséghez való tartozását szándékszik bizonyítani. (prof. Pozsony Ferenc)
*	2005. októberében Horodnic Adrian bákói tanfelügyelő Magyarfaluban ellenőrzést tartott és megállapította, hogy illegálisan tartják ott a magyarórákat. Azzal érvelt, hogy semmilyen dokumentum nem igazolja, hogy a falu anyanyelve a magyar lenne, ezért nem szabad ezt a tantárgyat az iskola órarendjébe foglalni, meg is tiltotta a helyi magyartanárnak, Kovács Melániának, hogy a katalógusba jegyeket írjon. Megjegyzendő, hogy Kovács Melániát ugyanazon bákói Tanfelügyelőség nevezte ki írásban magyartanárnak ebbe az iskolába két hónappal korábban.
*	A Ziarul de Bacau, Bákó megyei napilap a 2005. november 25-i lapszámában Anton Martin álnéven/művésznéven közölt írásában, melynek címe: Bűnös hallgatás ismét előveszi a régi lemezt, mely szerint a magyarok "nyereg alatt puhított húst ettek".
*	2005. november 29-én a iaşi-i római katolikus püspökség levélben közölte, hogy nem fogadja el azt a határozatot, melyben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (országos állami szerv) elmarasztalta az egyházmegye vezetését a moldvai csángók által kért magyar nyelvű szertartások megtagadásáért. Az egyházmegye vezetői úgy tekintik, az állami hivatalok nem szólhatnak bele az egyház életébe. Cornel Cadar, az egyházmegye sajtófelelőse: "Közöltük, hogy az alkotmány és a törvények értelmében az egyházi felekezetek nem kapnak utasításokat az állami intézményektől - részletezte a szóvivő. - Ezek legfennebb javaslatokat tehetnek. Így hát az ottani uraknak felül kell vizsgálniuk a döntésüket."

vissza a lap tetejére