Pusztinai
Napok
Ötödik
alkalommal
tartottak
falunapokat
a
csángómagyarok
Pusztinán
"Iarmaroc"
az
erdő
alatt
"Menjenek
egy
cseppet
fennebb,
a
kanyar
mögött
rögtön
ott
a
falu"
igazított
útba
Pusztina
felé
ízes
moldvai
románsággal
egy
pulykasereget
legeltető
öregasszony.
Majd
utánunk
kiáltva
megkérdezte:
"A
iarmarocba
tartanak?
Nagy
ünnep
van
ott..."
A
környező
román
falvakban
iarmarocként
azaz
nagyvásárként
tartják
számon
a
pusztinai
csángómagyarok
faluünnepét,
amelyet
ötödik
éve
szerveznek
meg
augusztus
első
hétvégéjén.
A
Pârjol
községi
letérőnél
alig
lehetett
észrevenni
a
kézzel
festett
helységnévtáblán
a
"Pustiana"
nevet.
A
falu
bejáratánál
is
tábla
helyett
csak
egy
kőolajszonda
árválkodott
a
szombat
délutáni
napsütésben.
A
zsindellyel
vagy
pléhlemezekkel
fedett
takaros
házak
némelyike
előtt
idegen
rendszámú
gépkocsi
parkolt:
a
falunapok
kiváló
alkalmat
nyújtanak
arra,
hogy
hazalátogasson
a
külföldön
dolgozó
fiatalok
nagy
része.
Csángó
dalok
és
manele
A
göröngyös
földúton
kisebb
csoportokba
verődve
vonultak
az
erdő
alá
a
pusztinaiak.
A
tisztáson
felállított
szabadtéri
színpadra
helyezett
hangfalakból
áradó
zene
az
egész
erdőt
bezengte.
Felváltva
csendültek
fel
csángó
népdalok,
román
népzene,
magyar
lakodalmas
nóták,
Albano
és
Romina
Power
slágerei,
valamint
diszkózene.
A
színes
dalkínálatot
a
körhinta
mellett
recsegő
manele
igyekezett
túlharsogni.
Hosszú
asztaloknál
különböző
gyerekfoglalkozások
zajlottak,
több
mint
száz
pusztinai
gyerek
tolongott,
hogy
jutalmul
füzeteket,
íróeszközöket,
magyar
nyelvű
Bibliát,
vallásos
könyveket,
folyóiratokat
kapjon.
A
művirág
girlandokkal
díszített
sátorponyvák
alatt
hűtött
italok
várták
a
szomjazókat.
A
csecsebecsés
sátor
ernyője
alatt
játékpuskák,
cowboykalapok
lógtak,
az
asztalon
műanyagból
készült
színes
bóvlik
csalogatták
a
vásározókat.
A
fák
között
magasra
szállt
a
rácson
sistergő
miccs
illatos
füstje,
a
görögdinnyét
autója
csomagtartójából
kínálta
egy
kereskedő.
A
kerti
asztaloknál
sörözők
között
magyarul
és
románul
folyt
a
társalgás.
Szombat
estére
300-400
ember
gyűlt
a
helyszínre,
és
a
Folker,
az
Öves
és
a
Lészpedi
együttes
fellépése
után
hajnalig
táncolt
a
fák
között
szétfeszített
színes
lámpasorok
fényében.
A
rendezvény
második
napját
azonban
esőfelhők
árnyékolták
be:
a
vasárnapi
román
nyelvű
miséről
kivonulókat
zápor
oszlatta
szét,
ezért
elmaradt
az
esemény
fénypontjának
számító
ünnepi
felvonulás.
A
tervek
szerint
a
hagyományos
viseletbe
öltözött
pusztinaiak
népzene
kíséretében
vonultak
volna
a
településen
át
az
erdő
alá.
A
szűnni
nem
akaró
eső
elmosta
a
vásári
hangulatot,
a
vasárnapra
beígért
magyar
együttesek
fellépése,
illetve
a
helyi
gyerekek
ének-
és
táncműsora
is
elmaradt.
Eloszlott
a
gyanakvás
Nisztor
Ilona,
a
Pusztinai
Napok
főszervezője
szerint
a
rendezvény
egyedülálló
a
környéken.
A
falunapok
ötlete
1991-ben
még
éles
bírálatokba
ütközött,
a
környékbeli
románok
gyanakodva
fogadták.
Szerintük
az
"elmagyarosodott
románok"
valamiféle
összeesküvést
terveztek
egy
ilyen
jellegű
rendezvénnyel.
Csupán
öt
évvel
ezelőtt,
Románia
európai
uniós
törekvéseinek
hangoztatása
után
oszlottak
szét
a
kételyek
a
románság
körében.
A
szervezőknek
sikerült
elfogadtatniuk,
hogy
a
falunapok
kizárólag
kulturális,
hagyományőrző
célt
szolgálnak
a
2400
lelkes
Pusztina
számára.
Az
esemény
szervezői,
a
Moldvai
Csángómagyarok
Szövetségének
tagjai
a
Nemzeti
Kulturális
Örökség
Minisztériumánál
(NKÖM)
pályáztak
pénzt
a
rendezvényre,
a
falunapok
főtámogatója
eddig
is
a
NKÖM
volt.
Idén
Pârjol
község
"ahová
Pusztina
közigazgatásilag
tartozik"
is
segített
a
szervezésében,
jövőre
a
polgármester
a
csángómagyarok
példájára
hasonló
megmozdulást
tervez
a
román
községben
is.
Borsos
Dalma,
Krónika
Ízelítő
képek
itt.
vissza
