Hallgatni nem mindig arany

 

Miközben Csángóföldön tovább folytatódik a magyar nyelv üldözése, és még mindig olyan szintű a megfélemlítés, hogy sok szülő idén is visszavonta a magyarórákra vonatkozó kérvényét, azokat pedig megbélyegzik, akik a magyar miséért harcolnak több mint tíz éve, a magyar katolikus egyházfőnek eszébe sem jut szóvá tenni a csángók helyzetét azon az európai fórumon, ahol éppen a vallási diszkrimináció, a kirekesztés volt a fő téma.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) vezetői nemrég Budapesten értekeztek a témában, ahol többek között terítékre kerültek az indiai keresztényüldözések, az iraki, latin-amerikai atrocitások, de miként a nemrég tartott magyar-román hasonló fórumon, Erdő Péter bíboros, prímás, a CCEE elnöke itt sem szólt a csángóföldi etnikai üldözésről. Még csak napirendre sem került a kérdés, így természetesen a tanácskozáson megfogalmazott nyilatkozatban sem szerepel a téma.

Vajon miért foglalkoztatja jobban a magyar katolikus egyházfőt a világ bármely népének jogsérelme, mint a csángóké? Nem tartja jogosnak az anyanyelvű mise kérését? Ne tudná, hogy a második vatikáni zsinat is szavatolja, hogy a hívek saját anyanyelvükön imádkozhassanak? Vagy egyszerűen csak jobb hallgatni? Lám, a magyar országgyűlés és a román képviselőház elnöke nemrég közös levelet juttatott el a világ katolikus központjába a csángók magyar misézésének ügyében, és nem szakadt rájuk az ég. Vajon Erdő Péter bíborost mi tartja vissza, hogy ezt a természetes lépést megtegye? A történelem majd bizonyosan megadja rá a választ, de addigra lesz-e, aki magyarul imádkozzék a Kárpátokon kívül? Vagy a közöny elsorvaszt reményt és közösséget egyszerre?

 

Fekete Réka
Háromszék

 

2008.10.20.

vissza

---

Közös magyar-román házelnöki levél a csángók anyanyelvű misézéséért

 

A moldvai csángók magyar nyelvű misézéséről szóló, XVI. Benedek pápának címzett levelet adott át Szili Katalin házelnök Juliusz Janusz apostoli nunciusnak, akit pénteken fogadott dolgozószobájában - közölte az Országgyűlés sajtóosztálya az MTI-vel. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke szerint történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi a moldvai magyar misézésért folytatott küzdelemben. A csángó magyarok szövetsége is örvendetesnek tartja a magyar és a román házelnök levelét.
Szili Katalin és Bogdan Olteanu román házelnök azt kéri levelében XVI. Benedek pápától, hogy tegye lehetővé a romániai Iasi Püspökség területén élő magyar ajkú csángók magyar nyelvű misézését.
Erről a két házelnök még áprilisi, csángóföldi hivatalos találkozójukon állapodott meg, ennek eredményeként közös levélben fordultak a pápához.
Szili Katalin áprilisi látogatása "diplomáciai premier" is volt, mert nem volt még példa arra, hogy e Kárpátokon túli régióban bármikor is hivatalos látogatást tett volna magas rangú parlamenti delegáció.
A magyar házelnök akkor az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a magyar nyelv ma már hivatalos európai nyelv, amelyet érdemes tanulni és terjeszteni, Csángóföldön pedig különösen fontos ennek a nyelvnek az oktatása.
Szili Katalin a román képviselőházi elnök fontos gesztusaként értékelte továbbá, hogy hajlandó segíteni a csángóföldi magyar nyelvű misézés lehetővé tételében. A találkozón akkor arról is megállapodtak, hogy közösen írnak levelet a Vatikánnak.
A magyar, román és olasz nyelven írt levelet Bodgan Olteanu október eleji hivatalos budapesti látogatásán írta alá, ezután adták át a Szentszék magyarországi, illetve romániai képviselőjének.
Hegedűs Dóra, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: kulcsfontosságú, történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi a moldvai magyar nyelvű miséért folytatott küzdelemben. A történtek diplomáciai szempontból is kiemelkedő jelentőségűek - tette hozzá.
Az elnök nagyon fontosnak tartotta, hogy éppen a román házelnök kezdeményezte a levelet. Nagyon fontos lépés, hogy nem egyoldalúan, Magyarországról indított kérésről van szó csupán, hanem a két állam egyik legnagyobb közjogi méltósága együtt lépett e kérdésben - emelte ki.
Mint elmondta: az anyanyelvű mise soha nem adatott meg a Kárpátokon túli magyarságnak. Utalt arra, hogy eredetileg latin, majd olasz nyelvű, napjainkban pedig román nyelvű liturgiát hallgathatnak csak a moldvai csángók a templomaikban.
A csángók számára ugyanakkor a legnagyobb összetartó, közösségformáló erő a hitük, a római katolikus vallásuk, amit az is jól mutat, hogy naponta egyszer vagy kétszer járnak templomba - mondta.
Hozzátette: a nyelvi megmaradás egyik kulcsa épp azért az lehetne, ha naponta egyszer vagy kétszer magyar nyelven hangozhatna el a liturgia. Ez már önmagában is megtartó ereje lehetne a nyelvnek, s nemcsak a magyar oktatási programban résztvevő gyermekeket, hanem az idősebbeket is elérhetné.
Az Európai Unión belül, amelynek Románia is tagja, természetes állapot lenne, hogy az anyanyelvhez való jog az ügyintézésben és a hit gyakorlásában is érvényesül - jegyezte meg a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke.
Az Európa Tanács 2001-ben elfogadott, 1521-es számú ajánlása - felismerve a vallás fontosságát a csángók azonosságtudatában - kimondta: a csángók "római katolikus vallású, nem homogén csoportot" alkotnak, ezért lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű római katolikus misék hallgatására, valamint arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön adhassák elő.
Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást is javasolt arra, hogy a moldvai csángók magyar nyelven misézhessenek.
A moldvai csángók anyanyelvű misézéséért indított 4.000 kilométeres kerékpáros zarándoklatot 2007-ben Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke is, aki útja során a Vatikánban petíciót adott át.
A moldvai csángók Románia Moldva tartományában élnek, s a negyedmilliós moldvai katolikus lakosság legnagyobb részét alkotják. A magyarul még tudó moldvai csángók száma a legutóbbi felmérések szerint 62 ezer körülire tehető, ez a népcsoportnak csak mintegy egynegyede.
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ)oktatási felelőse pénteken azt MTI-nek azt mondta: a szövetség örvendetesnek tartja, hogy a magyar és a román házelnök betartotta ígéretét, és közös levelet intézett a Vatikánhoz.
Emlékeztetett: a szövetség korábban maga kérte levélben a magyar és a román házelnököt, hogy közösen lépjenek fel az ügy érdekében. Ehhez a levélhez akkor Nyisztor Tinka, a szövetség vallási képviselője csatolta a Pusztinán élő emberek magyar misézéssel kapcsolatos kérvényeinek csomagját.
A csángó magyarok szövetségében dolgozók remélik, hogy a mostani levélnek nagyobb hatása lesz, mint a Szentszékhez korábban eljuttatott leveleknek. Ilyen magas rangú politikusok ugyanis még nem fordultak a Vatikánhoz ezzel a kéréssel. Maguk a csángók hiába fordultak, eddig nem találtak meghallgatásra. "A Szentszéknek főképpen a csángók szavára kellene hallgatnia, de ezt nem tette az elmúlt húsz esztendőben. Remélem, hogy most végre kimozdulhatunk a holtpontról" - mondta Hegyeli Attila.

 

Forrás: MTI

 

A közös levél magyar-, román-, és olasz nyelven

 

2008.10.13.

vissza

---

Magyar-román püspökterefere

 

Nem kívánta kommentálni a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára az Új Magyar Szó megkeresésére azokat a vádakat, melyek Erdő Péter bíborost, prímást, esztergom-budapesti érseket érték az elmúlt napokban Budapesten zajlott román-magyar püspöki találkozó után.

A román és magyar püspöki konferenciák delegációi Erdő Péter bíboros és Ioan Robu bukaresti érsek, a Román Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vezetésével szeptember 16-án találkoztak Budapesten, az MKPK székházában.

A tanácskozást követően közleményt adtak ki, melyben megemlítik, hogy szó esett a nemzeti kisebbségek anyanyelvi lelkipásztori gondozásáról is, a Szatmári Egyházmegyéről, ahol "a katolikusok többsége magyar nemzetiségű, de a román és német ajkú híveknek is biztosítják az anyanyelvi lelki gondozást".

Megemlítették a iaşi-i egyházmegyét is, ahol "a különböző anyanyelvű hívek lelkipásztori ellátása különböző feladatokat jelent, keresik a megoldás lehetőségeit". Ennek érdekében két fiatal csángó papot küldött a megyéspüspök Budapestre, tanulmányaik folytatására.

Ők három év múlva visszatérnek egyházmegyéjükbe. Erdő Péter bíborost a találkozó kapcsán egyébként olyan vádak érték, miszerint nem állt ki a csángók anyanyelvi misézése mellett, magukra hagyta őket. Ennek kapcsán az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye lapunknak nyilatkozó illetékese elmondta, kizárólag az MKPK hatáskörébe tartozik az ügy, nekik nincs nyilatkozattételi joguk.

Véleménye szerint a magyar-román püspöki talákozó gesztus értékű volt, és minden bizonnyal lesz majd pozitív hozadéka, de most csak az általános kérdések kerültek szóba és egyáltalán nem biztos, hogy apróbb részletekbe is belementek.

A következő találkozóra egyébként jövőre Bukarestben kerül sor. Schönberger Jenő szatmári katolikus püspök a román-magyar találkozóval kapcsolatosan elmondta: Erdő Péter bíboros hasonló találkozón vett már részt horvát és szlovák katolikusokkal is, idén a romániai püspöki kar került sorra.

Schönberger elmondta, a csángók anyanyelvi lelkipásztori gondozása kapcsán a találkozón elhangzott, a kurzív magyar nyelvet nem beszélő közösségnek igencsak nehéz lelkipásztort biztosítani. "A második vatikáni zsinat előírja, hogy a híveknek jogában áll saját anyanyelvűkön imádkozni, és ezt az egyháznak biztosítani kell" - nyilatkozta lapunknak a püspök.

A találkozón Schönberger szerint Petru Gherghel iaşi-i püspök is közreműködőnek bizonyult. Mint fogalmazott, "szívesen együtt dolgozik a magyar püspöki karral mindaddig, amíg nem csinálnak a felekezeti problémákból politikai ügyet, és amíg nem cselekednek ellene".

 

Fleischer Hilda, Kánya Gyöngyvér
www.maszol.ro

 

2008.09.25.

vissza

---

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye

 

A román és a magyar püspöki konferenciák delegációi Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke és Ioan Robu bukaresti érsek, a Román Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vezetésével szeptember 16-án találkoztak Budapesten az MKPK székházában.

A megbeszélés az egyházi életnek és az Egyház társadalmi jelenlétének számos kérdését érintette, az Egyház szervezetét, a szerzetesrendeket, a papságot, a katolikus iskolákat, a hitoktatást és az egyházfinanszírozást. A magyar püspökök ismertették a magyarországi egyházmegyék lelkipásztori helyzetét, tapasztalataikat az oktatás, a papnevelés és a kisebbségi pasztoráció terén. A felek külön figyelmet szenteltek az egyházi ingatlanok restitúciójának és azoknak a különböző megoldásoknak, amelyek a két országban ezen a területen megvalósultak. Beszámoló hangzott el a romániai görög katolikus egyház különleges helyzetéről ebben a tekintetben.
Szó esett a nemzeti kisebbségek anyanyelvi lelkipásztori gondozásáról is. Ennek a témának különböző szempontjai merültek fel az egyes egyházmegyék etnikai összetételének és történelmi helyzetének megfelelően. A Temesvári Egyházmegyében például a németajkú katolikusok kivándorlása után a magyar anyanyelvű hívek kerültek többségbe. Az igényeknek megfelelően különböző nyelveken tartanak szentmiséket. A Szatmári Egyházmegyében a katolikusok többsége magyar nemzetiségű, de a román és németajkú híveknek is biztosítják az anyanyelvi lelki gondozást. A Iasi Egyházmegyében a különböző anyanyelvű hívek lelkipásztori ellátása különböző feladatokat jelent, keresik a megoldás lehetőségeit. Ennek érdekében két fiatal csángó papot küldött a megyéspüspök Budapestre tanulmányaik folytatására. Ők három év múlva visszatérnek egyházmegyéjükbe.
A mai találkozó folytatása azoknak a megbeszéléseknek, melyeket az MKPK az utóbbi években a környező országok katolikus püspöki konferenciáival elkezdett.
A magyar és a román katolikus püspöki konferenciák képviselőinek következő találkozására a jövő évben Romániában kerül sor.

Budapest, 2008. szeptember 16.

 

Mohos Gábor,
a MKPK titkára

vissza

---

Vatikáni lépések a csángók anyanyelvi miséjéért

 

Gyakorlatilag minden kérdésben egyetértett vagy egymáshoz nagyon közel álló véleményt képviselt a magyar és a vatikáni diplomácia vezetője. Göncz Kinga magyar külügyminiszter június 23-án, hétfőn, a Vatikánban találkozott partnerével, Dominique Mambertivel valamint Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral.

Göncz Kinga a vatikáni külügyminiszternek felvetette a határon túli magyar közösségek, különösen a csángók segítésének kérdését, többek között a csángó magyarok anyanyelvű misézésének problémáját. A vatikáni diplomácia vezetőinek ismert volt a probléma. Mamberti és Bertone bíboros megerősítette, hogy már tettek "aktív lépéseket" ez ügyben, elsősorban a magyar nyelvű misézés biztosítása érdekében. Egyetértettek abban is, hogy ezt a munkát, ezt a támogatást folytatni kell, kiterjesztve általában az anyanyelv, az anyanyelvi oktatás és a kultúra megőrzésének területeire is.

 

Forrás: http://www.fuggetlenhir.hu/

 

2008.06.25.

vissza

---

Magyar mise: jogos kérés

 

Interjúrészlet Szerdahelyi Csongorral, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárság vezetőjével folytatott beszélgetésből.

"A román püspöki kar belátta, hogy a csángók kérése jogos"

Végül ejtsünk szót egy olyan egyházpolitikai kérdésről, amiben sokan a Szentszék erőteljesebb érdekérvényesítését várják! Ősszel esedékes egy román-magyar püspöki találkozó, és itt a hírek szerint szó esik majd a csángók anyanyelvi misézéshez való jogáról is, aminek megvalósulását sokan a Vatikánon kérik számon.

A Szentszékről sokan gondolják, hogy egy nagyon hierarchikus és antidemokratikus szerveződés. Ennek az ellenkezője igaz, hiszen a csángók esetében is az a kérdés, hogy a lelkipásztori munka milyen nyelven folyik, az adott ország, jelen esetben Románia püspökeinek a hatásköre. Ezzel a Vatikán nem akar és nem is tud foglalkozni.

A helyi püspökök kötelessége és felelőssége a hívekről legjobb tudásuk szerint gondoskodni. A csángók anyanyelvi pasztorizációjában a román-magyar püspöki találkozó előrelépés lesz, ám a Vatikán bevonása nélkül. A román püspöki kar belátta, hogy a csángók kérése jogos, és amennyiben a magyar nyelvű misézés megvalósul, az pozitív hatással lesz a két Püspöki Konferencia kapcsolatára is. Ne feledjük, ez az első olyan kétoldalú találkozó, ahol kényesebb kérdések megvitatására sor kerülhet!

Az előzetes tárgyalások pedig feljogosítanak minket a bizakodásra, hogy lesz tényleges fejlemény a csángók ügyében.

 

Továbbiak: Hírextra.hu

 

2008.06.16.

vissza

---

Román-magyar püspöki találkozó

 

Ősszel Budapesten találkoznak a magyar és a román püspökök, erről a két püspöki konferencia állapodott meg - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) üléséről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Német László, az MKPK titkára.

Az MKPK titkára történelminek nevezte az eseményt, utalva arra, hogy a két testület még soha nem találkozott egymással.

Mint mondta, a találkozón előreláthatóan foglalkoznak többi között a Romániában élő csángók magyar nyelvű lelkipásztori gondozásával.

Valószínűleg a csángó kérdésről szó esett a múlt héten Bukarestben megtartott egyházi konferencián is, melyen részt vett Erdő Péter bíboros is Petru Gherghel Iasi-i püspök társaságában. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége írásban tájékoztatta Erdő Pétert a legutóbbi időkben előfordult egyházi visszásságokról, s kérte a bíborost, hogy vesse latba befolyását annak érdekében, hogy békés megoldás szülessen a magyar nyelvet és kultúrát és saját anyanyelvüket egyaránt ápolni, őrízni akaró moldvai csángók ügyében.

 

2008.05.09.

vissza

---

Az első magyar nyelvű mise a pusztinai Szent István templomban

 

A május 8-9. között Bákóban szervezett Veszélyeztetett Örökség - Veszélyeztetett Kultúrák c. nemzetközi tudományos konferencia keretén belül lehetőség nyílt az első magyar nyelvű mise megtartására a pusztinai Szent István templomban.
A konferencia záró pontja Pusztinán zajlott, a Közösségi Házban. A fogadásuk után, 17.00 órától magyar misén vettek részt a konferencia résztvevői. A szentmisét Pogár Róbert, magyarfalusi származású pap celebrálta a konferencia résztvevői számára. Nagy volt a meglepetés, amikor a falubeliek is nagy számban megjelentek. A mise alatt nagyon szépen énekelték a szentes énekeket úgy a gyermekek, mind a felnőttek is. Ez az egy alkalom sajnos nem jelenti azt, hogy a helyi egyház a továbbiakban engedné a magyar nyelvű misét a híveknek.

A szentmise után szekeres falusi séta következett. 18.30-tól a konferencia utolsó pontjait beszélték meg, zárásul pedig a pusztinai, frumószai és somoskai gyermekek és hagyományőrzők léptek fel.

Szekerezés után a pusztinai gyermekek és hagyományőrzők imával és énekkel fogadták a vendégeket. Ezután kürtös kaláccsal, köményes pálinkával, vacsorára pedig pörkölttel kínáltuk őket.

A kulturális program és a táncház nagyon színes volt, hiszen a szereplők 3 különböző csángó faluból voltak jelen.

A táncház után, hajnali 2 órakor elindultunk a csíksomlyói búcsúra.

 

Nyisztor Ilona

Pusztina, 2008. május 12.

 

 

Magyar misével kapcsolatos hír

vissza

---

Mi nem fogunk hangoskodni

 

Vasárnap, 2008. március 2-án a mise után 20-25 személy vett rész az egyháztanács megbeszélésén Pusztinán. A Szent István Egyesület részéről öten voltunk. A beszélgetést Benchea Augusztin plébános vezette. Mint kiderült, a templomban és a templom körüli munkálatokról akart tájékoztatást tartani: lépcsőt kell javítani, a zászlókat újakra kell cserélni, jó lenne új gyóntatószékeket rendelni. Az tanács véleményét és határozatot kért azok ellen, akik nem fizetik az egyházadót és a költségekhez nem járulnak hozzá (pl. központi fűtés bevezetése, márványoltár, márványpadló...).
Váratlannak, szokatlannak tűnt, hogy a magyar mise kérését megint szóba hozzuk. Voltak páron, akik hangoskodtak, hogy soha, közöttük volt a kántor is. A plébános nagyon tanácstalannak tűnt és kérdezte, hogy a püspök mit mondott az utolsó beszélgetésünk alkalmával?

Elmondtuk, hogy a püspök arra biztat, hogy legyünk türelmesek, hogy várjunk. Tegnap is kiderült, hogy nagyon kényelmetlen téma a magyar nyelv használata templomban. A szélsőséges megnyilvánulásokat (2-3 személyről van szó, akiknek a gyerekeik magyar ösztöndíjjal tanulnak Csíkban és Budapesten), a pap csendre tanácsolta, mondván, hogy beszélgetni kell erről a témáról is.

Nem született döntés, hogy mi legyen a nem fizetőkkel. Ajánlat: ne temessék el azokat, akiknek elmaradása van, illetve, csak az adó kifizetése után temessék el. A lépcsőkkel, a zászlókkal sem jutottak dűlőre. A magyar misével kapcsolatosan sem tudtunk meg többet mint idáig. Mi elmondtuk újra, hogy nem feledkeztünk meg. Hogy ne maradjon feledésben, írásban is leadtuk kérésünket. Ezt fogjuk tenni a következő vasárnapon is. Ott fogunk ülni a padokban és nem fogunk hangoskodni.

Mivel jön a Húsvét, szeretnénk lelki békét, szeretnénk gyónni, de végre magyarul. Talán valaki a hegyen túlról eljön gyóntatni, misézni... Mi semmi különöset nem akarunk, csak imádkozni magyarul a pusztinai Szent István Király templomban.

 

Nyisztor Tinka
MCSMSZ vallási felelős

 

2008.03.05.

vissza

---

Magyar mise Lujzikalagorban

 

Július 2-án, hétfőn reggel fél kilenckor négy pap celebrált magyar misét Lujzikalagorban. Mindannyian kalagori származásúak és Gyulafehérváron végezték teológiai tanulmányaikat. Salamon Antal Kostelken, Salamon József és Palkó Ágoston Gyimesbükkön szolgáló atyák a vasárnap felszentelt Vornicu Krisztián iniciális miséje végett érkeztek szülőfalujukba.
A falubeliek közül sokan részt vettek a magyar misén, és áhítattal hallgatták a papok szavait.
Moldvában ritkán hallani magyar szót a templomokban, erre a szentmisére Magyarországról, Németországból is érkeztek erdeklődő vendégek a szentmisére.

 

Képek

vissza

---

Magyar misét kértünk a püspöktől

 

"Ahol ketten, avagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." (Mt. XVIII. 20.)

 

Pusztinában járt a Iasi-i püspök. Nagyon vártuk a püspök úr érkezését, hiszen ígéretet kaptunk a pápai nunciustól, hogy "a megoldással" érkezik Pusztinába. Azt szerettem volna írni, hogy megvan, kimondta. Nem ez törtent, de kimondta, hogy más nyelven is lehet imádkozni a templomban - a rózsafüzért!

 

Miután elment, mindenki csak arról beszélt, hogy "a püspök megmondta: lehet imádkozni magyarul a templomban, lehet mondani az olvasót magyarul es". Értenek az emberek a szóból, még akkor is ha ki kell azokat hámozni.

 

Írhatnám azt is, hogy eljött, elment és maradt minden a régi. De nem tehetem, mert nem így történt. Visszaemlékszem 1996-ra, amikor járt nálunk utoljára a püspök úr. Bérmálás volt, és a mise befejezésekor a következőt mondta: "a Szentlélek csak itt árad ki a templomban, az Isten itt van a templomban, és nem imitt-amott az emberek udvarán. Ezért misére ide kell jönni, és nem máshova!" Volt, aki figyelmeztetett, hogy hallottam-e mit mondott a püspök? Vétek az udvaron misézni!

 

Mi akkor is Jézus szavára hallgattunk és tovább folytattuk a magyar nyelvű miséket az udvarokon. Pusztinában először az én szüleim udvarán tartottunk magyar misét. Később, édesanyám megbetegedése után terhessé vált a családunk számára, hogy mindig a saját udvarunkon legyen a mise, és próbáltam másokat is biztatni, hogy vállalják el. Nem sokan akadtak, és a szolgáló pap sem volt hajlandó máshova menni misézni. Megszokta az udvarunkat, ott biztonságban érezte magát.

 

A püspök úr korábbi látogatásaihoz képest, most egészen másképp történt minden. Még akkor is, ha nem mondta ki a bűvös szót, "magyar mise", érezni lehetett a nyitottságát, érezni lehetett egyfajta közeledést, amelyet idáig soha nem tapasztaltunk. Nem csak annak örültünk, hogy nagyon megdicsérte a viseletünket és, hogy meghívott az oltárra közös fényképet készíteni. Sokkal nagyobb öröm volt számunkra, hogy végre méltóan beszélt Szent István királyról, templomunk védőszentjéről.

 

Öröm volt számunkra hallani, hogy Pusztina mindig fontos falu volt, amelynek kulcsfontosságú szerepe volt a vidék katolikusai között. A pusztinai plébániához 14 falu tartozott, Pusztinának történelme és jövője van, mondta a püspök. Azt is hozzátette, hogy nem is lehet ez másképp egy olyan faluban, ahol a templom patrónusa Szent István, ahol olyan papok szolgáltak mint Péter pap, vagy Benke Szilveszter. (Benke Szilveszterről 15 éven át senki egy szót sem szólt a pusztinai templomban, pedig 19 évet szolgált itt és, hogy megmaradt a templomunk védőszentje, azt Benke Szilveszter páternak köszönhetjük. 1990-ben Szilveszter páter megígérte, hogy lesz magyar misénk, és pár napra rá a szekuritáté elvitte. Soha nem tért vissza. Még a búcsúra sem hívták meg meg pap társai - meg volt tiltva nekik.)

 

Meggyőződésem, hogy ezek mind ígéretes üzenetek a Iasi-i katolikus egyház részéről. Az oltáron nem hangzott el semmi, ami a magyar misével kapcsolatos, de annál nagyobb biztatásokat kaptak azok, akik személyesen elbeszélgettek a püspök atyával. Arra biztatta az embereket, hogy imádkozzanak, mert ő is azt teszi, és biztosan hamarosan lesz magyar mise a templomban. Idáig is imádkoztunk, és ezután is fogunk.

 

Aki segíteni akar nekünk, arra kérjük imádkozzon a pusztinai katolikusokért, és az egyház elöljáróiért. Hisszük, hogy nem kell külön templomot építenünk, hisszük, hogy imáink és könyörgéseink meghallgatásra találnak. Imádkozunk, mert már sokszor megtapasztaltuk Jézus szavainak beteljesülését: "aki keresi az igazságot, az egyedül marad." Az utóbbi 16 év alatt sok megalázástatást megtapasztaltunk: falun belül és falun kívül is. Saját magyar testvéreinktől, és másoktól is.

 

Imádkozni fogunk, hogy II. János Pál szavai: "ne féljetek", nyitott fülekre találjanak az egyszerű csángó emberek között, és a legnagyobb "főméltóságok" között is. A Szent István Egyesület részéről ajándékot és kérésünket nyújtottuk át a püspök úrnak, írásban. A magyar mise iránti kérelmünket 96 család (229 személy) aláírásával is alátámasztottuk.

 

Nyisztor Tinka
(kiemelések a szerkesztőség részéről)

 

forrás: http://erdely.ma/

vissza

---

 

A pusztinai csángó asszonyok vatikáni missziójáról

 

A moldvai csángómagyarok a XVII. század dereka óta küldik könyörgő leveleiket Rómába, a Szentséges Pápához, amelyekben anyanyelvükön prédikáló, lelki üdvösségüket szolgáló papért, magyar vallásgyakorlatért könyörögnek. Ehhez azonban Románia megalakulása (1864) és a jászvásári (Iaşi-i) püspökség létrejötte (1884) előtt is csak elvétve, néhány lelkiatya emberségéből juthattak. Azóta pedig, hogy a moldvai egyházmegye vezetői a püspökség engedélyezéséért cserébe szerződést kötöttek a román állammal a római katolikus vallású moldvai magyarok elrománosítására, a magyar szót a kegyetlenül kitiltották a templomokból. Ennek következtében a XXI. század elejére a mintegy 250 ezer moldvai katolikusnak már csak hozzávetőlegesen egyharmada beszéli a magyar nyelv középkori elemekben gazdag, jórészt nyelvújítás előtti állapotban lévő nyelvjárását, amihez a csángók számottevő része ma is őszintén ragaszkodik.
Ezek az alázatosan könyörgő levelek a legutóbbi időkig süket fülekre találtak a Vatikánban, mert a népük ellenségeivé nevelt moldvai papok félre tudták vezetni a római katolikus egyház legfőbb vezetőit, s el tudták hitetik velük, hogy térítőmunkát végeznek: terjesztik a római katolikus vallást a görögkeleti románok között. Pedig nem tesznek egyebet, mint a Csángóföld a magyar nyelvű római katolikusait románul beszélő római katolikusokká asszimilálják. Elszabotálják tehát nemcsak a II. Vatikáni Zsinatnak az anyanyelvű igehirdetést elrendelő határozatát, hanem Jézus Krisztus tanítványaihoz szóló felhívását is: menjetek és hirdessétek az evangéliumot minden népnek a maga nyelvén!
A moldvai csángómagyarok közül egyre többen és mind hangosabban követelik az anyanyelvű vallásgyakorlat alternatív lehetőségét, különösen amióta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1521/2001. számú dokumentumában a leghatározottabban ajánlotta Románia számára a csángók, mint "magyar származású római katolikus népesség" alapvető emberi jogainak megadását. Az anyanyelvű oktatás terén már vannak bíztató, bár korántsem elégséges eredmények, de az anyanyelvű vallásgyakorlatot a moldvai egyházmegye papsága továbbra sem teszi számukra lehetővé.
Kérésük nyomatékos előterjesztése érdekében három pusztinai magyar asszony -Nyisztor Tinka, Tamás Magdolna és Csobán Magdolna - 2006. október 3-án Rómába utazott, hogy eljuttassák XVI. Benedek pápához a moldvai magyarok tájékoztatását anyanyelvű vallásgyakorlatuk nehézségeiről, és kérjék, a Szentszék teljesítse kérésüket.
Útjuk sikeres volt. Küldetésük eredményét 7 pontban foglalják össze.